Lezárult az orosz emigráció első hullámát vizsgáló műhelykonferencia-sorozat
2021. november 26–27-én lezajlott az orosz emigráció első hullámát vizsgáló műhelykonferencia-sorozat negyedik, záró szimpóziuma, „Történelemfilozófia és ego-dokumentumok” címmel. A programot 33 előadás alkotta, egy plenáris ülésbe és kilenc szekcióba rendezve. Az interdiszciplinaritás jegyében történeti, irodalomtörténeti, kulturológiai, művészettörténeti és szociológiai megközelítések léptek párbeszédbe. A nemzetköziség mutatói: 3 kontinens, 8 ország, 17 város, 15 időzóna – San Franciscotól Irkutszkig. Tér nyílt a generációk közötti párbeszédre is, hiszen a doktorandusztól a professor emeritusig minden nemzedék képviseltette magát. (program)
A konferenciát Dr. Bóna Judit, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyekért felelős dékánhelyettese nyitotta meg.
A műhelykonferencia-sorozat kezdeményezője a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ (Budapest), társszervezői az Orosz Tudományos Akadémia Gorkij Világirodalmi Intézete (Moszkva), az Urali Föderatív Egyetem Bölcsészettudományi Intézete (Jekatyerinburg) és a Vjacseszlav Ivanov Központ (Róma) volt. A szervezőbizottságban az ELTE BTK-t Dr. Józsa György Zoltán adjunktus és Dr. Gyimesi Zsuzsanna tud.főmunkatárs képviselte, Moszkvát E.A. Taho-Gogyi professzor, Jekatyerinburgot Ju. Ruszina egyetemi docens és A. Antosin professzor, Rómát A. Siskin professzor. Egy év alatt négy összejövetel valósult meg az online térben, amelyek a mostanit megelőzően a következők voltak: „Kutatási fókuszpontok” (2020 november), „Kultusz és hétköznapok” (2021 április), „Sajtókép” (2021 július). Összesen több mint 100 előadás hangzott el, mintegy 60 előadótól. Közülük 26 kolléga a négyből minimum három szimpóziumon részt vett, előadóként vagy szekcióvezetőként, recenzensként. 32 városból hangzottak el előadások (szó szerint, hiszen zoomban zajlottak a rendezvények), a legtöbb Moszkvából, Jekatyerinburgból és Budapestről.
A maga nemében egyedülálló sorozat a résztvevők egyöntetű véleménye alapján komoly szakmai eredményeket mutatott fel, köszönhetően az interdiszciplinaritás középpontba emelésének. Ez különösen azért fontos, mert az orosz emigrációkutatásnak sok évtizedes hagyománya van, nagy múltú tudományos műhelyek működnek világszerte, akikkel új szereplőként párbeszédbe lépni nagy megtiszteltetés.
A négy szimpózium anyaga hozzáférhető online is („Kutatási fókuszpontok” (2020 november), „Kultusz és hétköznapok” (2021 április), „Sajtókép” (2021 július), 2022-ben pedig kötet formájában fognak megjelenni a tanulmányok.
Az orosz emigráció első hulláma: történelemfilozófia és ego-dokumentumok
Az orosz emigráció első hulláma: történelemfilozófia és ego-dokumentumok
0
/
0
0
/
0