Szabadon választható órák

A Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ munkatársai által tartott szabadon választható kurzusok a 2020/2021-es tanév tavaszi félévében

Az orosz emigráció első hulláma életutak tükrében (1910–20-as évek)

Az orosz emigráció első hulláma életutak tükrében (1910–20-as évek)

A kurzus leírása

Az orosz emigráció első hulláma a 20. századi  orosz történelem sorsfordító eseményeinek nagy jelentőségű demográfiai következménye. Az 1917-es forradalmi események és a polgárháború során kialakuló új szovjet állammal megbékélni nem tudó korábbi politikai, katonai és értelmiségi elit családtagjaival együtt kénytelen volt elhagyni hazáját. Az 1918-1924 között kivándorló mintegy 2 millió (a korábbi Orosz Birodalomról leszakadt területeken maradtakkal együtt 5 millió) fő mind foglalkozását, mind társadalmi állását, mind nemzetiségét, mind életkorát tekintve rendkívül heterogén csoportot alkotott, s új hazáikban nagyobb közösségeket létrehozva igyekeztek megőrizni identitásukat és reményüket a visszatérésre, s ezzel együtt új életet kezdeni.

Kurzusunk célja, hogy személyes életutakon keresztül bemutassa az emigráció egyéni okait és a létrejövő Orosz Külföld életét. Ennek megfelelően foglalkozáscsoportonként minden órán 3 emigráns személy életútjával ismerkedünk meg. Egy közismert alak mellé, akinek rövid életrajzát a kurzus hallgatóinak kell ismertetniük, két kevésbé ismert személyiséget választottunk. A válogatásnál különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a különböző központok, generációk, világnézetek és az emigráció nőalakjai kellőképpen reprezentálva legyenek.

Oktatók: Gyimesi Zsuzsanna, Szabó Viktor, Szaniszló Orsolya

Tematika

  1. Bevezető óra, az orosz emigrációs hullámok: okok, lefolyás, következmények
  2. Az 1. emigrációs hullám: általános jellemzők, résztvevők, központok
  3. Politikai szereplők
  4. Katonai vezetők
  5. Filozófusok
  6. Irodalmárok
  7. Tudósok és feltalálók
  8. Képzőművészek
  9. Előadóművészek (film, balett, színház)
  10. „A pravoszlávia jegyében”
  11. Filmvetítés
  12. Filmvetítés
  13. Összegzés

Források és szakirodalom

Kötelező szakirodalom:

Dmitrijeva, Nyina, Lenin és az orosz értelmiség: 1922 – A „filozófusok hajó”-jának áttekintő története https://www.eszmelet.hu/nyina_a-_dmitrijeva-lenin-es-az-orosz-ertelmiseg-1922-a/

Halász Iván (szerk.), Az orosz „fehérgárdista” emigráció Magyarországon. Budapest–Esztergom, 2011.

Raeff, Marc, Russia Abroad: A Cultural History of the Russian Emigration, 1919–1939. New York: Oxford University Press, 1990.

 

Ajánlott szakirodalom:

Schlögel, Karl (Hrsg.), Der große Exodus. Die russische Emigration und ihre Zentren 1917–1941, München 1994.

Szőke Katalin: Puskin és az orosz emigráció. http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0506/08szoke.htm

 

Szépirodalom:

Bulgakov, M.: Fehér Gárda (számos kiadás) + A Turbin család napjai (drámai átdolgozás)

Bulgakov, M.: Menekülés, dráma (Európa Könyvkiadó, 2009)

Bunyin, I.: Elátkozott napok. In: Szőke Katalin (szerk.), Apokalipszis – 1917. Írások az orosz forradalomról. Budapest, 1997.

Nabokov, V.: Tündöklés (Európa Könyvkiadó, 2007)

Nabokov, V.: Szólj, emlékezet! (Európa Könyvkiadó, 2006/2017)

Tolsztoj, A.: Emigránsok (Európa Könyvkiadó, 1953/1955 / Új Magyar Könyvkiadó, 1955 / Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

Tolsztoj, A.: Ibikusz (Új Magyar Könyvkiadó / Európa Könyvkiadó, 1955)

 

Játékfilmek:

Серый волк (1962; r.: Tamara Rogyionova)

Menekülés (1971, r.: Alekszandr Alov, Vlagyimir Naumov)

 

Dokumentumfilmek:

Не будем проклинать изгнание… (1997, 2003; r.: Mihail Gyemurov, Vjacseszlav Kosztyikov):

Русские без России (2003; r.: Nyikita Mihalkov)


Az orosz avantgárd

A 20. század elejének új társadalmi modelljei, a megváltozott életszemlélet és a 19. századtól gyökeresen eltérő új életmódbeli sajátosságok Európa-szerte leginkább az avantgárd szellemi és művészeti áramlatokban ragadhatók meg. Ezeknek hatása irányt szabott a teljes 20. századi gondolkodásnak. A legmerészebb és legformabontóbb avantgárd alkotókat Oroszországban találjuk, akik a Nyugatot is lenyűgözték. Botrányok és meglepetések övezték, felszabadultság, dinamika, bátorság és elkötelezettség áradt az orosz avantgárd minden megnyilvánulásából. Klasszikus színház, irodalom és képzőművészet fenekestül felfordult és új, izgalmas szimbiózisba lépett. Vaszilij Kandinszkij megalkotta a maga szubjektív mikrokozmoszát, Kazimir Malevics szuprematista képein a makrokozmosz törvényszerűségeiről töprengett, Pavel Filonov megteremtette az analitikus festészetet, művészeti ággá lépett elő a fotózás Mihail Rodcsenkonak köszönhetően, megkezdte diadalútját a film, a plasztikus művészetek konstruktivizmusa építészeti irányzatot teremtett. A művészetek összeolvadtak a technikával és a természettudományokkal, megelőlegezve a 21. század virtuális valóságait… A kurzuson mentalitástörténeti kalandozásokat teszünk ebbe az elképesztően izgalmas korszakba.   

Oktató: Gyimesi Zsuzsanna

Tematika

  1. Az orosz avantgárd története
  2. Az avantgard előszele: Mikajolus Ciurlionis litván művész
  3. A Káró Bubi csoport
  4. Az agitációs tömegművészet és az avantgárd plakát
  5. Mihail Larionov és Natalia Goncsarova, lucsizmus és neoprimitivizmus
  6. A Fiatalság Szövetsége és a futurizmus: film, színház, zene
  7. Kazimir Malevics és a szuprematizmus
  8. A festészet metamorfózisa: a konstruktivizmus
  9. Vlagyimir Tatlin és az anyag tisztelete
  10. Pavel Filonov analitikus festészete és a tudó szem elmélete
  11. Mihail Rodcsenko és a művészi fotográfia kezdetei
  12. Vaszilij Kandinszkij szubjektív absztrakcionizmusa  
  13. Az orosz avantgárd amazonjai: Alexandra Exter, Ljubov Popova, Olga Rozanova, Varvara Sztyepanova, Nagyezsda Udalcova

2021.02.01.