Az orosz emigráció első hulláma №2: kultusz és hétköznapok - beszámoló
A Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát tartott április 1–2-án „Az orosz emigráció első hulláma №2: kultusz és hétköznapok” címmel. A két napos konferencián 31 orosz és angol nyelvű előadásra került sor 9 ország (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Olaszország, Oroszország, Ukrajna, USA) 19 városából, 26 intézményéből, Stanfordtól Jekatyerinburgig. Komoly rangot adott a rendezvénynek, hogy 16 nemzetközileg elismert professzor szerepelt az előadók között, a legfiatalabb előadó doktorandusz volt, a legidősebb pedig professor emeritus. A konferencián a két nap alatt több mint száz fő vett részt.
A rendezvényt Dr. Horváth Ildikó nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes nyitotta meg.
Az előadások egy plenáris ülésszakon és 9 szekcióban hangzottak el. A nyitó előadást a Lomonoszov Egyetem professzora, az OTA Világirodalmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Jelena Taho-Gogyi tartotta. Julij Ajhenvald költő, irodalomkritikus filozófiai jellegű gondolatai közül azokat vette górcső alá, amelyek a mindennapok apróságaiban rejlő értékek jelentőségét járja körül az emigráció kontextusában. A második előadásban a lublini Marie Curie-Sklodowska Egyetem professor emeritusa, Maria Cymborska-Leboda arról beszélt, milyen különleges szakrális-intellektuális funkciója volt a könyveknek a 20. század elején, különös tekintettel az emigrációba kényszerülők életében. A harmadik plenáris előadáson a Jekatyerinburgi Pedagógiai Egyetem nagydoktora, Nyina Barkovszkaja beszélt Georgij Ivanov irodalmár 1933-as európai tapasztalatairól, amelyeket a Litvániából Franciaországba vezető autós utazása során szerzett, miközben szembesült a hétköznapok országonként más és más jellegzetességeivel.
A szekciókban szóba került az 1937-es Puskin-jubileum, Lev Tolsztoj, Fjodor Dosztojevszkij, Nyikolaj Fjodorov évfordulós emgemlékezései, az emigráció jelentős periodikáinak szerkesztőségi kulisszatitkai, a különböző kulturális paradigmák hétköznapi érintkezéseiből fakadó nehézségek, az integráció szándékának és sikerességének dilemmái, a művészeti életben tetten érhető európai kötődések, valamint a Távol-Kelet orosz emigrációjának sajátos aspektusai. Ez utóbbi szekcióban olyan témákról hallhattunk előadásokat, amelyek az egész világon nóvumnak számítanak.
A konferencia szembeötlő jellemzője volt a prezentációkat követő élénk diskurzus. Számos olyan elismert szakember is bekapcsolódott ily módon a munkába, akik előadóként nem léptek fel. A legtöbb résztvevő Jekatyerinburgból és Moszkvából érkezett, aktivitás tekintetében pedig valamennyi ország képviselői jeleskedtek, rendszeresen hozzászóltak az elhangzottakhoz, kérdeztek, vitatkoztak egymással, amitől pezsgő hangulat és szinte tapintható jelenlét-érzés alakult ki. Mivel szinte mindenki az otthonából, privát dolgozószobájából jelentkezett be, a viták során egyszerűen előkerültek a könyvespolcokról a szóba kerülő könyvek, dokumentumok és azonnal közkinccsé lettek téve. Ebben a tekintetben különösen az olaszországi és izraeli kollégák jeleskedtek.
A minden várakozást felülmúlóan színvonalas konferencia anyagából videópublikáció, illetve hagyományos kötet is készül. A következő emigrációs műhelykonferenciára július 2-án kerül sor az online térben.