Az orosz emigráció első hulláma №3: sajtókép - beszámoló
2021. július 16-án lezajlott "Az orosz emigráció első hulláma" című nemzetközi műhelykonferencia sorozat 3. összejövetele, amelyen a sajtókutatások alapján kirajzolódó sajátosságokról volt szó. A szimpóziumon 18 előadás hangzott el hat szekcióban. A rendezvényen összesen mintegy 50 fő vett részt, 3 kontinensről, öt országból, 11 városból.
Az első szekció az emigrációs életérzés szépirodalomi alkotásokban megragadható rétegeit boncolgatta. A szekciót az URFU (Jekatyerinburg) irodalomtörténész professzora, Julia Matvejeva vezette. A második szekció az emigrációs sajtótevékenység identitás-őrző szerepéről szólt. A szekciót Maria Cymborska-Leboda irodalomtörténész professzor vezette Lublinból, a Maria Curie-Sklodowska Egyetemről. A harmadik szekció előadásai katonai-politikai aspektusok mentén közelítettek az emigráció jelenségéhez, Julia Ruszina történész vezetésével az URFU-ról (Jekatyerinburg). A negyedik szekció a Távol-Keletre fókuszált, Dmitrij Kozlov történész professzor vezetésével Irkutszkból. Az ötödik szekcióban az orosz emigráció első hullámának szovjet sajtóképe került górcső alá, Józsa György Zoltán irodalomtörténész irányításával az ELTE-ről. A hatodik szekcióban az orosz emigráció első hullámának európai és amerikai celebjei kaptak rivaldafényt. A szekciót Schiller Erzsébet irodalomtörténész irányította (ELTE SEK).
Az elhangzott előadásokból kirajzolódott, hogy az emigráció első hulláma esetében is kifejezetten hálás forrásanyagnak bizonyul a sajtó. Rendkívül aktív és sokrétű sajtótevékenység folyt a különböző emigrációs központokban, és különösen érdekes összevetni a külhoni kiadványokat az 1920-as években a Szovjetunióban megjelent sajtópublikációkkal. Ezúttal is élénk érdeklődést váltottak ki a Távol-Kelet térségét vizsgáló előadások. Ezek továbbra is számos újdonságot tartogatnak még az emigráció első hullámának tapasztalt kutatói számára is, hiszen eddig jellemzően Európa volt a kutatások fókuszában. A celebség korai megnyilvánulásait felvillantó előadások érdekes aktuális konzekvenciákat is felkínáltak, amennyiben kiviláglott, hogy a korabeli és a mai celebmentalitás között milyen lényegi eltérések vannak. A 20. század elején a népszerűség keresése általában véve nem cél volt, hanem eszköz ahhoz, hogy lehetőséget biztosítson az egyébként finanszírozhatatlan kulturális értékteremtéshez.
Az eddig megvalósult három szimpóziumon összesen 70 előadás hangzott el. A sorozat negyedik összejövetelére november 26-án fog sor kerülni, szintén ZOOM-ban. 2022 első felében kollektív monográfia fog készülni az elhangzott előadások összegzéséből.
