Az orosz emigráció sziluettjei - lezajlott az első szimpózium
Online nemzetközi szimpózium a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban
A 19 intézményt, 7 országot képviselő nemzetközi szimpózium résztvevői Irkutszktól Nebraskáig a 9 időzónától függetlenül ültek össze virtuális találkozóra 2020. november 13-án, pénteken. Az orosz emigráció első hulláma témájában megrendezett, egy több évre tervezett sorozat Kutatási fókuszpontok címmel tartott megnyitó tanácskozására.
A rendezést és szervezést az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vállalta magára, bekapcsolva azt egy már működő projektjébe. A nemzetközi szervezőbizottságban közreműködött Julija Anatoljevna Ruszina, az Uráli Szövetségi Egyetem (UrFU) történész professzora, Jelena Arkagyevna Taho-Gogyi, az OTA M.A. Gorkij Világirodalmi Intézete, a Moszkvai Lomonoszov Egyetem professzora, az A.F. Loszev Könyvtár igazgatója, Gyimesi Zsuzsanna tudományos főmunkatárs, a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ vezetője, továbbá Józsa György Zoltán egy. adjunktus ELTE, BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékről.
Ki ne emlékeznék a „filozófusok gőzhajóira”, az első Nobel-díjas orosz íróra, a magyar Pulszky Romola férjeként Magyarországon élt Nyizsinszkijre?
A konferencia nem csupán az orosz emigráció első hullámának centenáriuma előtt tisztelgett, szervezői már meghirdetésekor nyilvánvalóvá tették, hogy sokoldalú kutatási projekt elindítását tűzik ki céljukul, melyet az ELTE fogadna be. Módszertani szempontból az interdiszciplináris megközelítésnek megfelelően a külön szekciókban a történészek, kulturológusok, filmtörténészek előadásait irodalom- és művészettörténészek is figyelemmel kísérik.
A mintegy 70 éven át világszerte jelentős központjairól, kulturális intézményeiről, szervezeteiről, sajtójáról, könyvkiadásáról, oktatási tevékenységéről méltán híres, pezsgő szellemi életet fenntartó orosz emigráció kutatásában eredményes megközelítés fórumot kínál az egyéni kutatói olvasatoknak. A témakörökhöz társul a filozófiai és vallásfilozófiai hagyomány, a sajtótörténet, a személyes életművek és portrék vizsgálata.
Az emigráció kutatásának koordinálására az utóbbi években az 1995-ben alapított moszkvai, a Szolzsenyicin nevét viselő Külhoni Oroszok Háza múzeum és kutatóközpont nem csekély figyelmet és eszközt összpontosít az orosz emlékezetpolitika részeként is.
Perspektívák
A történeti első hullámot kutató közös nemzetközi projekt fontos aspektusát jelenti az Oroszország és Európa közti tudás- és szellemi transzfer koordináta-rendszerének valamint az orosz emigráció identitástérképének megrajzolása.
A projekt máris a fiatal generáció azonnali reakciójáról számolhat be, amennyiben hazai és külföldi kollégák példásan mérették meg eredményeiket a budapesti tudományos tanácskozáson, érdeklődő szakemberek pedig nem csekély számban csatlakoztak a mintegy tíz órán át folyó munkához.
Résztvevők és szervezők egyaránt konszenzust mutattak nemzetközi közös kutatócsoportok létrehozására, műhelytanácskozásokon kimunkált eredményeiket a tavasszal folytatódó szimpóziumokon mutatják be.
