Ruszisztikai műhelyszeminárium - Oroszország percepciói

A Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ műhelyének vendége 2021. november 11-én Ilyash György külpolitikai elemző, a Külügyi és Külgazdasági Intézet posztszovjet térséggel foglalkozó kutatója volt.

Az ELTE-n végzett Ilyash György nem először látogatott el hozzánk, 2020-ban Stier Gábor újságíróval együtt elemezték az érdeklődő hallgatóknak a belorusz helyzetet, majd pedig az orosz felsőoktatási intézmények kínálta lehetőségekkel ismertetett meg minket. 2021 nyarán a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társasággal közösen szervezett beszélgetésen pedig Oroszország szerepéről beszélt az Északi-sark geopolitikai kérdéseiben.

Most nem kevésbé izgalmas, de inkább elméleti jellegű előadással érkezett, amellyel korábban a Budapesti Corvinus Egyetem külpolitikai irányultságú hallgatói is megismerkedhettek. Alaptézise szerint Oroszországot a többség (s köztük sokszor a döntési pozícióban lévő politikusok is) a média által felénk közvetített képből ismeri, s gyakran több évtizedes sztereotípiák torzítják az ebből fakadó percepcióinkat. Ez elméletben kognitív disszonanciához vezet, a külpolitikai gyakorlatban pedig igen súlyos következményekkel járó döntéseket eredményezhet. Éppen ezért az adott térséggel foglalkozó külpolitikai elemző (és döntéselőkészítő) számára nagyon fontos feladat, hogy megvizsgálja ezeknek a percepcióknak a valóságtartalmát.

Ilyash György ehhez a vizsgálathoz több különböző módszeren alapuló adatsort is bemutatott (GDP, energiafüggőség, népességfogyás, alkoholfogyasztás stb.), egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a csak Oroszországra vonatkoztatott adatsorok egy ilyen vizsgálatban nem elegendőek. Össze kell vetni azokat más, elsősorban szomszédos országok, katonai és gazdasági tömbök azonos idősoraival, hogy az egymáshoz való viszonyukat tudjuk megállapítani.

Ezekből a trendekből jól látható, hogy sok esetben hibás, elsősorban az 1990-es évek nagy összeomlásán alapuló percepcióink vannak Oroszország potenciáljáról, így pl. a népességfogyás valamivel visszafogottabb, mint az EU és a NATO országaiban és az energiafüggés sem akkora, mint ahogy egyes elemzők állítják. A téves percepción alapuló hibás döntéshozást jól szemléltetik pl. a 2014-ben bevezetett szankciók, amelyek megerősítették az orosz agrárszektort, s az ország még ezek ellenére is 1-2%-os éves GDP-növekedést tudott felmutatni.

Az előadás teljes hanganyaga meghallgatható Spotify-csatornánkon itt.