Ha hétfő, akkor - Megnéztük, mi van a Garázsban

A „Járókelő” az Atelier E.B. (Atelier „Edinburgh –Brüsszel”) formáció installációja, amit múzeumi tárlók, utcai üzletek kirakatai, divattörténeti dokumentáció, néprajzi gyűjtemények és kereskedelmi platformok ihlettek. Az installáció központi elemei a próbababák és stilizált kirakattöredékek. A kiállítás célja a divat, a design, a művészetek és a kereskedelem interferenciáinak körbejárása, társadalmi szerepének végiggondolása.

A „Gyakorlatok a konstruktivizmusra. Hajlítás.” című installáció Monika Sosnowska kortárs lengyel művész munkája, egy 24 méteres vasbeton konstrukció, ami azonnal megidézi Vlagyimir Tatlin bástyáját, Alekszandr Rodcsenko függesztett objektumait vagy L. Liszickij úgynevezett prounjait („Az új igenlésének tervezetei”). Sosnowskát a különböző, 20. századi építészeti irányzatokban megbújó elvont építészeti nyelv megragadása foglalkoztatja és ebben az értelemben az orosz avantgard útját reprodukálja: tiszta, átlátható szerkezeteket tervez, amiket gyárakban, vasbetonból, kemény fizikai munkával valósít meg az adott kiállítási tér adottságainak figyelembevételével. Ezek nem funkcionális szerkezetek, hanem az építészeti elvek emlékművei. Sosnowska a „Gyakorlatok a konstruktivizmusra. Hajlítás.” című installációt Vlagyimir Suhov szovjet feltaláló és építész munkásságának dedikálja, akinek nevéhez fűződnek a világ első hiperbolid szerkezetei.

A „’Megőrizzük fehér álmainkat’. Egy másik Kelet és az érzékfeletti megismerés története Oroszországban. 1905–1969.” kiállítás címe Andrej Bélij szimbolista költő 1901-ben írt, „Sz.M. Szolovjovnak” című verséből kölcsönöz egy sort. Ezzel máris az orosz történelem sűrűjében találjuk magunkat, ami 1905 előtti időket is behoz a látótérbe. Andrej Bélij komolyan foglalkozott a 19–20. század fordulóján alakot öltő antropozófiával, szoros kapcsolatot ápolt annak alapítójával, Rudolf Steinerrel. A szóban forgó kiállítás azonban ennél szélesebb körben vizsgálja azoknak az orosz művészeknek a munkásságát, akik a szovjet korszak első két harmadában különböző titkos társaságok tagjai voltak és a világ megismerését nem csak természettudományos keretek között tudták elképzelni. Az 1917 előtt virágba boruló orosz ezoterikus gondolat minden megnyilvánulási formája kívül esett az elfogadhatóság határain a hivatalos szovjet művészetpolitika megítélésében. És távol állt az orosz avantgard radikális első hullámától is. Ezért az 1920-30-as években sok olyan művész utazott belső emigrációba a szovjet Keletre, Belső Ázsiába, aki nem tudta elnyomni magában az ilyen irányú érdeklődést. Számos olyan műalkotás született, aminek az volt a konkrét célja, hogy tematizálja az érzékfeletti világtapasztalás formáit és nyomot hagyjon a titkos társaságok létezéséről. A mostani kiállítás nem dokumentálni akarja ezt a korszakot és ezeket a társaságokat, hanem meg akarja idézni őket, és lehetővé akarja tenni a látogató számára, hogy elmerüljön a korabeli titkos, belső történésekben a kiállított műalkotások segítségével.

A „Titkocskák: kutakodás a szovjet undergroundban. 1966–1985” című kiállítás egy, a Szovjetunióban nagyon népszerű gyerekfoglalatosságot idéz meg, a Titkocskákat (Szekretyiki). Főleg alsós kislányok játszották: apró, értéktelen, de szép csecsebecséket tettek egy kis dobozba és valahol elásták a földbe, színes üvegcseréppel jelölve a helyet, hogy csak azoknak a társaiknak mutassák meg, akiket a legjobb barátaiknak fogadtak. Ez a játék metaforaként szolgál a szovjet underground kultúra működésének érzékeltetéséhez. Titkos helyeken, zárt körben megélt, titkos művészeti-értelmiségi  megnyilvánulásokról van szó, amelyek igyekeztek rejtve maradni a hivatalos nyilvánosság és a cenzúra előtt. A kiállításon a Pangás idejének nem hivatalos művészeti élete úgy kerül bemutatásra, mint az ellenkultúra ideológiai, pszichológiai és művészeti alapjainak és gyakorlatának ökoszisztémája. Műtárgyak, hétköznapi tárgyak és funkciótlan dísztárgyak keverednek archív anyagokkal (naplókkal, fotókkal, szamizdat kiadványokkal), megidézve a Pangás korszakának hétköznapi reáliáit és híressé vált non-konformista installációit és happeningjeit.