Várostörténeti séták 1.

2021. szeptember 6-án várostörténeti sétával nyitotta meg az őszi szemesztert a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ, közösen a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társasággal.

A várostörténeti sétasorozat a központ legújabb kezdeményezése, és mindjárt az első összejövetel nagyszerűen sikerült, tele – szerencsére kellemes – meglepetéssel mind a szervezők, mind a résztvevők számára. A kitűzött cél a Trefort-kertben és környékén fellelhető, orosz-szovjet vonatkozású épületek, emlékhelyek megtekintése és kultúrtörténeti vonatkozásaik megismerése volt.

A séta a Semmelweis utca és a Kossuth Lajos utca sarkáról indult, a Nemzetek Háza elől, amely évtizedeken keresztül a szovjet kulturális központnak adott otthont. Összesen 16 jeles pontot kötött össze a túra. Az egyetlen kakukk tojás az ELTE BTK Főépület utcafrontján álló ipartörténeti műemlék, egy több mint 100 éves ingaóra volt, aminek orosz vonatkozása ugyan nincs, de a modern nagyvárosi életmód kialakulásához és az ELTE történetéhez szervesen és izgalmasan kötődik.

Érdekesség, hogy a campus területén álló, felújításra váró E. épületben, az egykori Élettani Intézetben volt hajdanán Szent-Györgyi Albert dolgozószobája, aki a Magyar–Szovjet Társaság alapító elnöke lett és az alapító okiratot ebben az épületben írta alá.

A megtekintett nevezetességek között szerepelt például az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszéken álló bronz Puskin-mellszobor, illetve a Puskin utca elején látható Puskin-emléktábla, a Károlyi Palota a Szentkirályi utcában, és természetesen a Ruszisztika szépen cseperedő nyírfája a Trefort-kertben. A séta végállomása a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ volt, illetve a Fortocska Galéria, ahol pillanatnyilag még megtekinthető a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társaság 75 éves történetét feldolgozó művelődéstörténeti kiállítás.

A sétán több mint 30 fő vett részt. A program igazi generációs hidat képezett, hiszen a legidősebb és a legfiatalabb sétapartner között több mint 60 év volt a korkülönbség. A kvízjátékokkal is színesített program forgatókönyvét Tömő Ákos mesterszakos hallgató és a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ három munkatársa, Gyimesi Zsuzsanna, Szaniszló Orsolya és Szabó Viktor dolgozta ki és valósította meg.