Türk Attila régész a Ruszisztikai Központban

A magyar–orosz intézmények kapcsolatai című kurzus keretein belül november 27-én Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója tartott előadást a magyarság eredettörténetéről. Rendhagyó módon az előadó tett látogatást a Ruszisztikai Kabinetbe, és előadását kérésünkre orosz nyelven tartotta meg.

            Az előadás fő kérdésköre a magyarság eredettörténete volt. Bevezetésként szó esett a 8-9. századi írott források fontosságáról, amikben a magyarokról esik szó. Többek között olyan kérdésekre is kaphattunk választ, mint hogy honnan ered a magyar nyelv. Megtudhattuk azt is, hogy a finnugor terminus a német nyelvből származik, azonban ez pontatlan megnevezés. A magyarság őstörténetével foglalkozó régészek szeretnék ezt finn-magyarra változtatni. Az előadó többször hangsúlyozta, téves az az elképzelés, miszerint a magyar nép finnugor eredetű, hiszen csak maga a nyelv rendelkezik finnugor gyökerekkel. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy Magyarország területén először 1834-ben találtak ősmagyar leleteket, nem messze Kecskeméttől. Ekkoriban már jó kapcsolat volt a magyarok és oroszok tudósok között. Ezt bizonyítja a Zichy gróf által támogatott expedíció, amit az akkori Orosz Birodalom területére indítottak. Ezen kapcsolatok egészen a Szovjetunió felbomlásáig szorosak maradtak, azonban az utóbbi 30 évben sajnos kevésbé élénkek a két állam közötti szakmai kapcsolatok a régészet területén.

            Az előadás utolsó szegmensében szélesebb körű képet kaphattunk a jelenkori orosz-magyar régészeti kapcsolatokról. Többek között szó esett az utóbbi években rendezett konferenciákról (köztük a 2011-es Ukrajnában rendezettről), emellett széleskörű szakirodalmi ajánlót is kaphattunk a magyar régészeti kutatásokról.

Magyari Alexandra

Türk Attila látogatása a Ruszisztikai Központban

Türk Attila régész a Ruszisztikai Központban tartott előadása során betekintést nyerhettünk az orosz–magyar régészeti ásatások folyamatába. Megtudhattuk, hogy a Szovjetunió fennállása alatt a magyar-orosz tudományos kapcsolatok mennyire intenzívek voltak, majd a Szovjetunió felbomlását követően ezek a tudományos kapcsolatok meggyengültek, ami miatt a magyar őstörténet kutatás a kelet-európai régióban háttérbe szorult. Az elmúlt pár évben ez az állapot pozitív irányba változott, köszönhetően annak, hogy Ukrajnában és Oroszországban is sorra kerülnek elő a honfoglaló magyarokhoz kapcsolódó régészeti leletek, méghozzá nagy számban. Ezeknek a leleteknek a jelentőségét mind az ukrán, mind az orosz szakemberek felismerték, és számos konferenciát, tudományos fórumot rendeztek a magyar kérdéskörről.

A legtöbb, a magyarság őstörténetéhez kapcsolódó lelet az Urál hegység déli területein, Baskíriában és Tatárföldön került felfedezésre. Egyik leggazdagabb és legfontosabb lelőhelyként Türk Attila Cseljabinszk városának vonzáskörzetét említette. A honfoglalás kori magyar leletek vizsgálat során a régészek megállapították, hogy szoros kapcsolat mutatkozik a Dnyeper-menti régió IX. és X. századi leletei és a Dél-Urál és a Középső-Volga vidék leleteivel. Szorosabb, mint például az akkor szomszédos Kazár Birodalom régészeti leleteivel. A feltárt leletek alapján valószínűsíthető, hogy a magyarok vándorlása sokkal rövidebb idő alatt zajlott le, mint azt korábban feltételezték.

Remélhetőleg a jövőben egyre szorosabb lesz a magyar és orosz régészek együttműködése. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen orosz nyelvoktatásban részesülnek a leendő régészek, ezzel is elősegítve azt, hogy a jövőben keleti kollégáikkal a kommunikáció zökkenőmentesen mehessen végbe.

Szűcs Zsanett