Történetírás és nemzeti tudat Kelet-Európában a XX-XXI. században

Történetírás és nemzeti tudat Kelet-Európában a XX-XXI. században címmel koferenciát rendeztek doktoranduszok számára a Kelet-európai történelem Doktori Program hallgatói, dr. Szabó Georgina főszervezésével, a Ruszisztikai Központ közreműködésével. A magyar és angol nyelven elhangzott előadások a historiográfia és az emlékezetpolitika témakörét járták körbe régiónkban, a szomszédos Ukrajna nemzeti mítoszépítésével több előadó is foglalkozott.

Jefimish Nagyezsda a Múlt jövőjéről az ukrán történetírásban címmel angol nyelvű előadást tartott, Gyuriss Dániel, az MCC kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem - Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola hallgatója pedig szintén angol nyelvű előadásában a XXI. századi ukrajnai forradalmi és háborús képrombolásokról, szoborépítésekről és jelképrestaurációkról beszélt. 

Ugyancsak az ukrajnai emlékezetpolitika témájánál maradva Kurmet Adamov a Sztepan Bandera személye köré épített kultuszt járta körbe, míg Székely András, az ELTE, Kelet-európai történelem doktori iskolájának hallgatója Éhínségek a Szovjetunióban: egy globális összehasonlító elemzés címmel tartotta meg előadását. 

Németh Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola, Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Doktori Program hallgatója Párhuzamok kereszttüzében. Szerb és koszovói érdekérvényesítő stratégiák az orosz–ukrán háború árnyékában - címmel adott elő. 

Tarján Tamás, az ELTE Művelődéstörténeti Doktori Programjától A történetírás mint a nemzeti sorstragédiák feldolgozásának eszköze - A Lex Apponyi esete címmel tartott előadást, amely a Lex Apponyi historiográfiáját kívánta új szemszögből bemutatni. 

Sima Márk, a Szkola Doktorska - Uniwersytet Komisji Edukacji Narodowej w Krakowie hallgatója a litván nacionalizmus térbeli koncepcióit mutatta be: tézise szerint a közép-európai nemzeti mozgalmak története nem csak a humántudományok módszertanával érthető meg, hanem lehetséges kartográfiai munkák és térbeli koncepciók elemzésével is, azaz a földrajztudomány szempontjából javasolja vizsgálni az említett jelenséget. 

Szintén angol nyelvű előadést tartott Cziráki Bálint, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Programja hallgatója Intézménytranszfer vagy nemzettudat címmel, a tudásalapú gazdaságok történetének kérdését taglalta a Kelet-Európai térség tekintetében, míg Szabó Georgina a XX-XXI. századi kelet-közép-európai regionális együttműködések elmélyülésének akadályairól tartott előadást, amely a rendszerváltásokat követően sorra létrejövő együttműködéseket ismertette a térségben, amelyek megmaradtak az érdekegyeztető fórumok szintjén, és nem tudták elmélyíteni az összefogást.

Az értékes, magas színvonalú előadások a jövőben a Kelet-Európa Tanulmányok sorozat következő kötetében kerülnek publikálásra.