Szeptemberben folytatódtak az orosztanároknak szóló metszombatok

2019. szeptember 21-én az orosztanároknak szóló metodikai továbbképzésen Oszipova Irina nyelvész irányításával modalitással és neologizmusokkal foglalkoztak a résztvevők a Ruszisztikai Központban.

A nem orosz anyanyelvűek számára talán az egyik legnehezebb és egyben legizgalmasabb feladat az intonáció helyes használata, különösen olyan esetekben, amikor az intonációtól függ, hogy az elhangzott mondatot szó szerint kell-e érteni, vagy éppen ellenkezőleg.

Ami a neologizmusokat illeti, a mai orosz nyelv éppúgy hemzseg az angol eredetű szavaktól, mint például a magyar. Az ördög persze a részletekben rejlik, hiszen minden nyelv a saját képére formálja az átvett szavakat. A jelentések is módosulnak – egy kicsit erre, egy kicsit arra –, így ha nem vagyunk elég precízek, vicces nyelvi helyzetekbe keveredhetünk. Ez kifejezetten szórakoztatóvá tette a mostani metodikai szombatot.

Nem lenne teljes a tanári továbbképzés, ha kimaradna belőle a kulturológiai aspektus. Ezt most Szergej Miturics, a moszkvai Tri Kvadrata Kiadó igazgatója biztosította, aki idén másodszor látogatott el a Ruszisztikai Központba. Lenyűgöző a belőle áradó elkötelezettség az orosz és a magyar kultúra értékei iránt. Az eltelt néhány hónapban a Tri Kvadrata Kiadó újabb kötetekkel jelentkezett, amiket Szergej Miturics magával hozott és bemutatott a résztvevőknek. Magyar vonatkozása miatt számunkra külön is érdekes Cséri Lili „Elhallgatott éveink” című visszaemlékezéseinek kommentárokkal ellátott orosz nyelvű kiadása, amik az 1919-1947 közötti időszakot ölelik át; valamint Gilbert Edit irodalomtörténész válogatott írásai az orosz irodalom tárgyköréből.