Sakkláz - Előadásmorzsák a Ruszisztika műhelyéből

A Kutatók Éjszakája ruszisztikás programsorozatának a látogatói visszajelzések alapján az egyik legjobban várt programpontja a munkatársaink és hallgatóink által prezentált „előadásmorzsák”, amelynek keretében a központi témánk egy-egy részkérdését, érdekes szegmensét járjuk körül könnyed, tudományos-ismeretterjesztő formában.

Szaniszló Orsolya történész, tudományos segédmunkatárs egy 18. századi kuriózummal, Kempelen Farkas sakkozó-automatájával, a „Törökkel” ismertetett meg minket, amely irodalmi alkotások és egy izgalmas némafilm tanúsága szerint Nagy Katalin udvarában is járt. Az előadásból választ kaptunk rá, hogy ez valóban így történt-e.
Az előadás podcastja meghallgatható itt.

Ezt követően Gyimesi Zsuzsanna kulturológus, tudományos főmunkatárs ismertetett meg minket részletesen a sakk kultúrtörténetével a középkortól egészen a 20. századig, s megtudhattuk, hogy a sakk már IV. Iván korától kezdve egészen Lenin és Bogdanov sakkjátszmájáig Capri szigetén milyen fontos szerepet játszott az orosz kultúrában.
Az előadás podcastja meghallgatható itt.

A programpont második felében az is kiderült, hogy a sakk és az orosz emigráció mennyire összekapcsolható téma. Tömő Ákos ruszisztika mesterszakos hallgató a tudományos ismeretterjesztést a performansz szintjére emelve az emigránsok ifjabb nemzedékéhez tartozó Vlagyimir Nabokov Luzsin-védelmét (régebbi fordításokban Végzetes végjáték) mutatta be.
Az előadás podcastja meghallgatható itt.

A programpontot pedig Szabó Viktor végzett PhD hallgató, tudományos segédmunkatárs zárta Alekszandr Aljechin korábbi sakkvilágbajnok életrajzi vázlatának bemutatásával, amivel a kiállítás portréira is reflektált, hiszen Aljechin 1921-től hazájától távol, emigránsként élte az életét.
Az előadás podcastja meghallgatható itt.