Ruszisztikás Kutatók Éjszakája_Vírusokról történelmi keresztmetszetben

2020. november 27-én a Kutatók Éjszakáján a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ programjai 16.00-tól 24.00 óráig tartottak, több mintegy 80 érdeklődő részvételével.  A három programblokk közötti összefüggést a karantén- és járványhelyzet motívumai teremtették meg.

A második programblokkban, a központ profiljához hűen, történelmi keresztmetszetben került szó a járványról mint társadalomtörténeti helyzetről. Szaniszló Orsolya előadásában azt mutatta be, hogyan vezette be a himlőoltás gyakorlatát II. Katalin Oroszországban, a XVIII. század derekán, hogyan készíttetett emlékérmet az oltás tiszteletére, és hogyan rendelt balettelőadást a járvány elleni küzdelem emlékére. Szabó Viktor a XX. század első évtizedeiben pusztító spanyolnátha oroszországi vonatkozásairól beszélt. Megtudtuk, hogy három hullámban tarolta le Európát a vírus, ami nem volt más, mint a ma is jól ismert H1N1. Gyimesi Zsuzsanna három XX. századi esetet mutatott be. Először az Ulickaja-kötet sztorijának alapját képező 1939-es pestis-fenyegetéséről beszélt, ami Szaratovot és Moszkvát érintette. Majd az 1959–60-ban Moszkvát érintő fekete himlő-veszélyről szólt, amit egyetlen ember hurcolt be a városba, két hét alatt majdnem 10.000 főt tett első vagy második körös kontakt személlyé, és aminek az elterjedését több mint 9 millió ember beoltásával akadályozták meg a hatóságok két hét leforgása alatt. Harmadikként az 1970-es kolera járvány miatt Odesszában és Kercsben elrendelt hat hetes karantén esete került terítékre, ami az 1961-ben kitört ún. hetedik kolera pandémia egyik legsúlyosabb etapja volt. Erről az esetről Magyarországon is sokaknak vannak személyes emlékei.