Ruszisztikai Műhelyszeminárium – Sz. Bíró Zoltán a poszt-szovjet térség égető kérdéseiről beszélt

Az ELTE BTK Ruszisztikai Műhelyszeminárium vendége 2020. október 15-én Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszországszakértő volt.Sz. Bíró Zoltán négy témát érintett a beszélgetés során: az orosz alkotmány módosítását, a belorusz tüntetéseket, a Navalnij-ügyet és a kirgiz elnöki poszton történt változásokat.

Az orosz alkotmánymódosítás szükségessége kapcsán Sz. Bíró Zoltán két mozzanatra tért ki részletesen. Az első a Belarusszal tervezett szoros államszövetség terve, a másik a Vlagyimir Putyin főhatalomból való konstruktív távozásának kilátástalansága. Az alkotmánymódosítás koreográfiájának szimbolikus mozzanatai közül kettő került kiemelésre. Egyrészt a parlamenti felterjesztést a világ első női űrhajósa, Valentyina Tyereskova tette meg, aki már az 1970-es években is vállalt hasonló tárgyú közszereplést. Másrészt a változtatások támogatottságát felmutatandó összoroszországi szavazás dátuma eredetileg Lenin születésnapjára volt kitűzve. Mindkét mozzanat Oroszország aktuális emlékezetpolitikai trendjére világít rá.

A Navalnij-ügy kapcsán Sz. Bíró Zoltán azt a kérdéskört boncolgatta részletesebben, hogy vajon kinek fűződött valós érdeke ahhoz, hogy megmérgezze Navalnijt. Mivel Oroszországban komoly nyomozás nem folyik az ügyben, jogi válasz nem várható a kérdésre, az viszont kiviláglik a nemzetközi jelentésekből és reakciókból, hogy a nyugati titkosszolgálat mélyen belelát az oroszországi történések háttérfolyamataiba.

A belorusz tüntetések kapcsán Sz. Bíró Zoltán hangot adott annak a személyes véleményének, mi szerint maguk a tüntetések emberileg nagyon felemelőek, hiszen hosszú hetek óta, békésen, eltökélten és a társadalom legszélesebb rétegeinek összefogásában valósulnak meg. Olyan példaadó össznépi megnyilvánulásnak tűnnek, amit nem a népharag, hanem a nép saját sorsáért érzett csendes felelősségérzete motivál. Ami a politikai elemzést illeti, Lukasenko sorsa minden bizonnyal Oroszország reakcióitól függ. Oroszországnak fontos, hogy megőrizze a belorusz lakosság orosz szimpátiáját. Az is érdekük, hogy ne omoljon össze Belarusz gazdasága, mert az káoszhoz vezetne. Valamint Oroszország, úgy tűnik, nem szándékozik bevonulni az országba.

Kirgizisztán kapcsán Sz. Bíró Zoltán felvázolta, hogy az elmúlt 30 évben milyen személyi változásokat láttunk Kirgizisztán élén, és kiemelte ennek a folyamatnak azokat a sajátosságait, amik megkülönböztetik Kirgizisztánt a térség többi országában megfigyelhető folyamatoktól. Meglátása szerint a merev és totális autokrácia kialakulásának elkerülése azzal kezdődött, hogy 1991-ben egy tényleges tudós ember, egy matematikus-közgazdász került az ország élére. Ez még úgy is féknek bizonyult az autokrácia totális térnyerésével szemben, hogy társadalmi-politikai krízishelyzet alakult ki az országban, ami 2005-ben Aszkov Akajev elzavarásával végződött. Viszont a lakosság megtanulta hallatni a hangját, és 2010-ben, majd 2017-ben ismét képes volt hatékonyan felemelni a szavát az aktuális elnök hatalmi visszaéléseivel szemben. Úgy látszik, idén ismét eljött az idő.         

A beszélgetés meghallgatható a Spotify-on, a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ podcast csatornáján.