#Ruszisztikai Filmklub online, február - Csavargók Köztársasága
Február 10-én útjára indult „Kamaszkor és felnőttkor küszöbén” című tematikus filmklubunk tavaszi évada. Az első filmünkben egy rendkívül komoly, és az 1920-as évek Szovjetuniójában súlyosan égető problémát, az elhagyott és árva gyerekek állami nevelését járhattuk körül nem feltétlenül komoly hangnemben.
A súlyos egyéni traumákat finom humorral leplező tragikomédia, a Csavargók köztársasága, avagy eredeti címén Reszpublika SKID (a SKID az „F.M. Dosztojevszkij Nehezen Nevelhető Kamaszok Iskolakommunája” orosz nevének rövidítése) egy rendkívül véletlenszerű, de a Szovjetunióra nagyon jellemző csillagegyüttállásnak köszönhette létrejöttét és sikerét. Ebben a konstellációban fontos szerepet kapott mind a rendező, mind az eredeti regény írói, mind a Dosztojevszkij-iskola valódi sorsa.
A közvéleménynek tetszett a végeredmény: 1967-ben a 12. legnézettebb film volt, és 32,6 millióan látták moziban. A kritikusok, és a könyv szerzőpárosának, L. Pantyelejevnek (eredeti nevén Alekszej Jeremejev) és Grigorij Belihnek (a filmben Grisa Csornih, avagy Jankel néven megjelenő egyik főszereplő) még életben lévő előbbi tagja azonban nemtetszését fejezte ki, elsősorban Viknyikszor, az iskola igazgatójának alakja miatt. Pantyelejevnek nem tetszett, hogy a gyerekekről az igazgatóra és küzdelmeire került a hangsúly, mert sokkal szebb emlékei voltak az iskolában folyó kreatív nevelésről, mint a konfliktusokról, ami véleménye szerint így háttérbe került. A kritika pedig azt hányta a rendező szemére, hogy túlságosan polgárira sikerült Viknyikszor alakja.
Ha nem így sikerült volna, valószínűleg történelemhamisításon kaphattuk volna a készítőket, hiszen Viktor Nyikolajevics Szoroka-Roszinszkij (1882–1960) a régi értelmiség tagja volt, s pedagógiai módszereiben előbbre tartotta az individuális nevelést, a tehetség egyéni kibontakoztatását, mint a makarenkói kollektivista irányvonalat. Ezért is kellett bezárnia az iskolát 1925-ben, amikor Nagyezsda Krupszkajától éles kritikát kapott a Dosztojevszkij-iskolában folyó nevelés miatt, aminek „semmi köze nem volt a szovjethatalom által támasztott feladatokhoz”.
Azt is mondhatjuk, hogy a kritikának az volt a baja, hogy túl jól jelentette meg a film az 1920-as évek szellemiségét, amikor az épülő szovjethatalom mellett a NEP burzsoá tendenciái is a mindennapok részét képezték. Ehhez kellett egy öntörvényű rendező, a szlovák felmenőkkel rendelkező Gennagyij Poloka, aki előszeretettel nyúlt a polgárháború és a NEP-korszak témáihoz, s ezt nem mindig a hatalomnak tetsző módon jelenítette meg. Filmjeiben megidézte a korabeli burleszket és buffo komédiákat, amiért formalista és burzsoá elhajlással vádolták, vagy éppen némileg xenofób módon idegen hangzású vezetéknevén találtak fogást, s Intervenció című 1968-as filmjét pl. 20 évre az asztalfiókba száműzték.
A Csavargók köztársasága véleményem szerint sokszor beleesik a könyvadaptációk azon hibájába, hogy a könyv eredeti jeleneteit szeretné minél jobban visszaadni, ami az átkötések nélküli gyors vágásokkal kicsit rámegy a filmen is jól mutató koherens történetvezetésre, de összességében egy nagyon szerethető alkotás, ami magyar nézőként eszünkbe juttathatja a Valahol Európában-t vagy a Pál utcai fiúk-at. De a demokratikus köztársasági forma kialakításának sokszor megmosolyogtató kísérletét úgy is felfoghatjuk, mint A hullám című német film ellentettjét.
A filmről készült beszélgetésünk meghallgatható itt:
https://open.spotify.com/episode/6DRS9Xt3JxcbNdQoX8gVIf?si=3yPVSiR2ScWSX5pZZQSliw
A film eredeti nyelven, angol felirattal megtekinthető itt:
https://www.youtube.com/watch?v=oBeCr_VTJrI