Megvalósult találkozások

Az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárában tényleg megvalósultak azok a címben emlegetett találkozások. Ugyanis a kelet-európai doktori program elsőéves hallgatói által 2024. május 23-án szervezett, elsősorban a tágan értelmezett Kelet- és Közép-Európa múltját és jelenét érintő „Eastern Sugar”-konferencián baráti légkörben hallhatott változatos előadásokat az érdeklődő közönség. Hat magyarországi egyetem tizenkét ifjú kutatója ismertette vizsgálódásaik jelenlegi állását vagy tárta nagyvilág elé az őket foglalkoztató kérdéseket, amelyekre tematikus rendben, négy szekció mentén került sor.

Az interdiszciplinaritást zászlajára tűző konferencián legelőször a történettudomány játszotta a főszerepet. A „Források és Múltkutatás” jegyében elsőként Forgács Hajnalka (PPKE) kalauzolta el a résztvevőket a kora újkori német eposzok segítségével az irodalomtudomány és a történelem határmezsgyéjére, majd ezután következett Yefymyshch Nadiia (ELTE BTK) prezentációja a 16. században élt finnugor népek történetéről és azok napjainkbeli emlékezetéről. Szigethy-Ambrus Nikoletta (ELTE BTK–MOMA) az 1881. évi XLIV. törvény hatását vizsgálta a dualizmuskori magyar iparosodás fejlődéstörténetére vonatkozóan, ám a román, bolgár és szerb kitekintéssel is rendelkező előadása jóval tágabb horizontokra irányította az érdeklődők figyelmét. A szekciót végül Sáfi Csaba (NKE) zárta, aki az orosz nyelv és etnikum helyzetét vizsgálta meg sokoldalúan az 1990-es évekbeli Ukrajna tükrében.

A 20. század és az államszocializmus külön tematikus blokkot jelentett, így a „Szocialista múlt, értelmező jelen” nevet viselő szekcióban hárman is előadtak e tárgykörben. Zách Dániel (ELTE TTK) a nyugati és a szocialista várostípusok összehasonlítását végezte el, s kutatásait konkrét példákkal is alátámasztotta Magnyitogorszk és Szlavutics jóvoltából. Őt követte Rácz Márk (Milton Friedman Egyetem) nagyívű történelmi tablója, amely a marxizmus-leninizmus oktatás hasonlóságait és különbségeit vette górcső alá a hajdanvolt kelet-európai szocialista országokban, némi észak-koreai kitérővel. A sort Tömő Ákos (ELTE BTK) divattörténeti előadása zárta, amely az 1954. évi budapesti Nemzetközi Ruházati Verseny és az azt követő szocialista divatturné kulisszatitkaiba engedett bepillantást.

Az ebédszünet a Művészet mezején érte a hallgatóságot. Itt elsőként Murányi Márk (ELTE BTK) hívta fel a figyelmet az elmúlt években megjelent, Gy. Horváth László fordította Tolsztoj-regények fontosságára és azok recepciótörténetére, majd Murvai-Bőke Gabriella (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) vezette át a teremben ülőket a hangjegyek és a Magyar Néphadsereg kórusának világába, ismertetve, miképp is nézett ki egy revideált műsorpolitika az 1960-1970-es években.

A konferencia záróakkordját „Napjaink régiója” címmel a térség aktuális helyzetét boncolgató előadások képezték. Dr. Szabó Georgina (ELTE BTK) a régió mintegy kilenc országát tömörítő Három Tenger Egyezmény rejtelmeibe vezetett be, míg Faragó Bence (NKE) a kortárs lengyel politika célkitűzéseiről tartott érzékletes előadást, felvillantva egy közép-európai középhatalom mozgásterének lehetőségeit és problémáit. Végül, de nem utolsó sorban Viola Cintia (ELTE BTK) lépett a pástra, aki Észak-Macedónia rögös európai integrációját ismertette, ugyancsak a lehetőségek és nehézségek fényében.

Külön köszönet illeti az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtár munkatársait, hogy ünnepélyes, ámbár mégis barátságos keretek között lehetővé tették a konferencia lebonyolítását, és külön szeretnénk megköszönni előadóink szorgalmát és aktív részvételét a napi programban, amit mi sem bizonyítottak jobban, mint a kérdésszekcióban elhangzó és tényleges érdeklődést sugalló reflexiók, valamint kiegészítések.

A konferencia szervezői pedig bíznak benne, hogy a most megkezdett folyamat nem marad folytatás nélkül.