Látogatás a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába

Barna Brenda, Szűcs Zsanett | 2019.11.21.
Látogatás a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába

2019. november 20-án a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Dr. Szabó Csaba főigazgató fogadta a ruszisztika mesterszakos hallgatókat.

 

Barna Brenda beszámolója:

2019. november 20-án a magyar-orosz kapcsolatok intézményei kurzus keretei között ellátogattunk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába, amelynek egy éppen aktuális, emellett rendkívül nagyszabású és izgalmas projektje a második világháború következtében szovjet hadifogságba került magyar katonák ügyiratainak kezelése. Az átadási és átvételi folyamat, valamint az azt megelőző tárgyalások rejtelmeibe a levéltár főigazgatója, Szabó Csaba, valamint Suslik Ádám levéltáros vezettek be bennünket.

Ahogyan Szabó Csaba elmondta, a nemzet emlékezete szempontjából rendkívül fontos feladat a külföldi levéltárakban fennmaradt magyar vonatkozású anyagok (hungarikák) összegyűjtése. A levéltár Oroszországgal is már régóta élénk diplomáciai kapcsolatokat folytat ezügyben, és bár a tárgyalások nem mindig mennek kifejezetten gördülékenyen, a közelmúltban egy rendkívül komoly eredményt sikerült elérni: a 2017-ben újjáalakult Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Oroszország átadja hatszázezer lágerbe hurcolt magyar katona azonosító kartonját, digitalizált formában. Ezen kartonok adatai között szerepel – többek között – a fogoly neve, apja neve, születési helye és éve, melyek azonban az esetek nagy részében hibásan kerültek feljegyzésre, ugyanis a (többségében csak orosz nyelven értő) kihallgatók számára szokatlanul hatottak a magyar hangzású személy- és helységnevek, és ebből fakadóan nem is mindig tudták őket megfelelően rögzíteni. Az elírások megfejtése és korrigálása a projekt magyar résztvevőire vár, akik között az ELTE BTK ruszisztika szakos hallgatóit is szívesen látnák, így a Ruszisztikai Központ és a levéltár jövőbeni együttműködésének lehetősége is felmerült.

Mindezek után az előadók örömmel megválaszolták a feltett kérdéseket, valamint a szakdolgozatokhoz történő anyaggyűjtéshez is figyelmünkbe ajánlották a levéltári dokumentumokat. Igyekszünk élni a lehetőséggel, a tartalmas előadást pedig ezúton is köszönjük.

 

Szűcs Zsanett beszámolója:

Látogatássorozatunk következő célállomásául a Magyar Nemzeti Levéltár szolgált, ahol betekintést nyerhettünk nemzeti levéltárunk és az Orosz Állami Hadilevéltár között létrejött együttműködésbe. A két levéltár között ez évben született egyezmény alapján az orosz fél biztosítja a második világháborúban a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű emberek törzslapját digitális formátumban, valamint az eredeti kartonok digitális másolatát. A kartonok feldolgozása a jövő év januárjában indul és az online adatbázis még ugyanezen év nyarán elérhetővé válik az előzetes tervek alapján.

Dr. Szabó Csaba főigazgató úrtól megtudhattuk, hogy számos külföldi levéltár őriz magyar hungarikákat, amelyek kiemelkedő fontossággal bírnak, de látogatásunk fő célja a szovjet–orosz gyűjtemény megismerése maradt. Az orosz–magyar egyezmény alapján az idei év végéig közel 700.000 karton másolatához juthat hozzá a Magyar Nemzeti Levéltár. A kartonok kizárólag azoknak a személyeknek az adatait tartalmazzák, akiket valamilyen szovjet táborban regisztráltak. Azokról, akik a táborokba való érkezés előtt vagy után haláloztak el, nyilvántartó karton nem készült. A magyar személyek adatait cirill betűvel jegyezték fel, így az azonosítási folyamatban résztvevő szakemberek magyar szavak szokatlan átirásaival találkoznak. A szokatlan átirás nem véletlen, hiszen orosz emberek próbálták lejegyezni egy olyan nyelv szavait, amelyet nagy valószínűséggel nem beszéltek és talán soha nem is hallottak.

Az Orosz Állami Hadilevéltár által átnyújtott kartonok a fogságba ejtett magyarok adatait tartalmazza, de nem csak a frontharcok során fogságba esett személyek adatait, hanem azokét is, akik civilként kerültek bele a rendszerbe, majd 1941 után deportálásra kerültek a Szovjetunióba. Érdekesség, hogy amikor ez a megállapodás megjelent a magyar médiában, sok oroszul beszélő civil jelentkezett a levéltárnál és ajánlotta fel segítségét a projekthez. Főigazgató úr ezután kéréssel, kérdéssel fordult a Ruszisztikai Központ felé, amely értelmében szeretettel várja a ruszisztika szakos hallgatókat a projektbe mint aktív résztvevőket, hivatalosan kidolgozott keretek között.