#Kult-túra - Tolsztaja 70

Mielőtt év elején útjára indítottuk a Ruszisztikai Könyvklub sorozatunkat, lelkes fiatalok társaságában – akik az orosz kultúra és az olvasás szerelmesei – tartottunk egy klubbeszélgetést főpróba gyanánt. Ennek a témája Tatyjana Tolsztaja nagyregénye volt, ami két különböző kiadásban is megjelent a magyar könyvpiacon M. Nagy Miklós bravúros fordításában: először 2004-ben az Ulpius-ház gondozásában Kssz! [Кысь], majd 2016-ban az Európa Kiadónál A macskány címmel.

Az idén 70. születésnapját ünneplő orosz írónőt köszöntve tesszük közzé a Ruszisztikai Könyvklub №0 hanganyagát Spotify csatornánkon itt.

Tatyjana Tolsztaja - író, televíziós műsorvezető, publicista és irodalomkritikus. Irodalmi kötődését, alkotói tehetségét mondhatjuk egyenes ágon örökölte: apai nagyapja a neves író, Alekszej Tolsztoj, nagyanyja pedig a lírikus, Natalja Krangyijevszkaja, míg anyai nagyapja a költő-műfordító, Mihail Lozinszkij volt. Tolsztaja prózaíróként 1983-ban debütált, mikor az Auróra folyóiratban kiadták Az arany tornácon ültek… [На золотом крыльце сидели...] című elbeszélését, melyet több másik követett, színesítve a palettát a kisregény és az esszé műfajával. 1989-től az Orosz PEN Központ tagja. Majd az 1990-es években orosz irodalmat tanított amerikai egyetemeken. Az oktatás mellett rendszeresen dolgozott a New York Review of Books, a The New Yorker, a TLS és más lapoknak is. 2004 és 2014 között az NTV televíziós csatornán Dunya Szmirnovával közösen vezette A rossz nyelvek iskolája [Школа злословия] című műsort.

2005-ben a Magyar–Orosz Kulturális Évad idején a hazai olvasóközönség személyesen is megismerkedhetett vele, amikor Oroszország volt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, mely alkalomból a kortárs orosz irodalom jeles képviselői látogattak hazánkba.

Tolsztaja írásaival számos irodalmi elismerést nyert el: 2001-ben a XIV. Moszkvai Nemzetközi Könyvvásáron próza kategóriában díjazták, majd még ugyanebben az évben Triumf-, 2003-ban pedig TEFI- és Olimpia-díjjal jutalmazták munkáját.

Irodalmi alkotásaiban egyaránt tetten érhető az orosz és európai kispróza kiemelkedő képviselőinek hatása. Műveit gyakran átszövik a groteszk és a fantasztikus elemek. Egy olyan világot tár az olvasó elé, melyet a kettéosztottság jellemez: fellelhető benne a képzelt álomvilág és a valóság. Az előbbi torz jelleget kap, az utóbbi pedig visszataszító, nyomasztó és kiábrándító.

A Kssz! tipikus antiutópia. 200 évvel járunk a Robbanás után. Egy olyan világ tárul az olvasó elé a regény lapjain, ahol a Moszkva romjain emelt, Fjodor-Kuzmicsszk nevű város lakói különféle "következményekkel", eltorzulva élnek. A mindennapok kibillentek az általunk ismert, „normális” menetükből és groteszk, kifacsarodott értékrend szerint folytatódnak. A nyelv sem a régi már, hanem erősen eltorzult, ahogy az emberek. Az egér válik a legsokoldalúbb termékké: élelmiszer, ruhaipari- és cserekereskedelmi alap. A régi könyvek birtoklása tilos. Fjodor Kuzmics ("áldassék a neve") ennek a közösségnek a teljhatalmú ura. Egyik serényen tevékenykedő írnoka, Benedikt a történet főhőse, az ő szemén keresztül kapunk betekintést a város életébe. Egyszerű hivatalnokból lesz a rendszer kiszolgálója. Egy idő után igazi könyvmoly válik belőle, megszállottan bújja a könyveket, hogy megszerezze a régi világ túlélői, a régentiek által birtokolt tudást, mégsem érti az olvasottakat és közben darabjaira hullik körülötte még az is, ami megmaradt az erősen beszűkült életteréből.

Tatyjana Tolsztaja 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében kezdte el írni nagyregényét, ami végül 2000-ben jelent meg nyomtatásban. A műben tetten érhetőek az orosz történelem bizonyos elemeinek parodisztikus ismétlődései, mint a cári önkényuralomi hagyományok vagy a szovjet korszak reáliái. A műnek számos rétege van. Olvasója igazi kódfejtővé válhat, miközben igyekszik felismerni és visszafejteni az irodalmi, valamint a kulturális utalásokat. Így ez a regény nem csak szórakoztató kikapcsolódás lehet, hanem komoly intellektuális kihívás is.

Az írónő disztópikus látomásregénye mellett szintén elérhető magyar nyelven, Rab Zsuzsa fordításában a Mamutvadászat c. elbeszéléskötet, amit 1992-ben adott ki az Európa Kiadó. Továbbá különféle folyóiratokban megtalálhatóak Tolsztaja rövidebb lélegzetvételű esszéi, elbeszélései is. Ezekből szeretnénk kettőt mindenki figyelmébe ajánlani:

Az éj [Goretity József ford.] In. Jelenkor 1999/4. sz. 384–389. old.

Orosz világ [Goretity József ford.] In. Jelenkor 2003/7–8. sz. 781–786. old.