#Kult-túra - Mi jut eszünkbe Oroszországról?
Akik az utóbbi években ellátogattak a Bölcsész Napokon felállított Ruszisztikai Standunkra, ismerős lehet dobozunk, amelybe asszociációs szavakat gyűjtünk Oroszországról. Ezeknek későbbi feldolgozása mindig nehézkes, mert elvesznek a cetlik, rosszul olvashatók, fel kell dolgozni elektronikusan stb. A járványhelyzetre való tekintettel idén online megtartott XI. Ruszisztikai Napok egyik előnye, hogy ezeket elektronikus formában, Google-kérdőíven keresztül tudtuk begyűjteni, ami a feldolgozást sokkal könnyebbé teszi. A rendelkezésre álló eszközök könnyebb kezelhetősége miatt egyúttal úgy döntöttünk, hogy nemcsak egy egyszerű kérdést teszünk fel, hanem megpróbáljuk felmérni látogatóink földrajzi és történelmi asszociációit is. A kérdések (reményeink szerint) nem igényeltek az alapműveltségnél nagyobb tudást, és az első várost, személyt, eseményt kellett leírni, ami vagy aki eszünkbe jutott. A kérdőívre végül 72-en válaszoltak. Semmilyen szempontból nem tekintjük reprezentatívnak az eredményeket, ettől függetlenül érdemesnek tartjuk kicsit elemezni és vizualizálni a válaszokat.
(A kérdőív összeállításában és az eredmények értékelésében a szerzőn kívül közreműködött Gyimesi Zsuzsanna és Mészáros Zsófia.)
Mi az a 3 fogalom, ami elsőre eszünkbe jut Oroszországról?
A kérdésre érkezett válaszok meglehetősen nagy variabilitást mutatnak. Némi csoportosítást eszközöltünk a hasonló jelentéstartalmú fogalmak között, de így is 115 különböző válasz érkezett, ami jól mutatja Oroszország és a vele kapcsolatos benyomásaink változatosságát. Az eredményeket szófelhőben ábrázoltuk, ahol a fajsúlyosabban jelentkező fogalmak értelemszerűen nagyobb méretben jelennek meg.
Érdemes megemlíteni a három vezérfogalmat. A vodka 16-szor került említésre, a matrjoska 12-szer, Putyin pedig 10-szer. Ez arra utal, hogy gondolkodásunk Oroszországról továbbra is sztereotip. Elsősorban az alkohollal, a legismertebb szuvenírrel és az ország jelenlegi vezetőjével azonosítjuk az országot. Érdemes megjegyezni, hogy ismertek a statisztikák arról, hogy a világ egy főre jutó alkoholfogyasztásának sorrendjében Oroszország nem áll az első helyen. 2015-ös adatok szerint Moldova, Fehéroroszország és Litvánia után következik, és alig előzi meg Csehországot. Ami a matrjoska babát illeti, nincsenek orosz népművészeti gyökerei. Története mintegy 120 évre vezethető vissza, prototípusa japán mintákból inspirálódott, név szerint Szergej Maljutyin könyvillusztrátorhoz és Vaszilij Zvjozdocskin játékkészítő mesterhez köthető. Vlagyimir Putyin nevének ismerete pedig az aktuálpolitikában való minimális jártasságról árulkodik.
Oroszország kognitív térképe
Következő kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, melyik három település jut eszünkbe először Oroszországról. Mivel feltételeztük, hogy az első két válasz Moszkva és Szentpétervár lett volna, ezért a korábbi és jelenlegi fővárost kizártuk a versenyből. Így próbáltuk megrajzolni Oroszország régióira vonatkozó kognitív térképünket, s egyúttal arra a többi orosz nagyváros között dívó örök dilemmára is választ találni, melyik település lehet Oroszország harmadik fővárosa.
Oroszországról alkotott kognitív térképünk Moszkva és Szentpétervár nélkül
A válaszok itt is viszonylag nagy variabilitást mutattak. 51 különböző kisebb-nagyobb település lett felsorolva, két további válasz pedig az Arany Gyűrű városai gyűjtőfogalmat használta. Az 51-ből sajnos négyet nem sikerült pontosan beazonosítani, további négy (Alma-Ata, Kijev, Harkov, Odessza) pedig a posztszovjet térség valamely másik utódállamához tartozik.
Válaszadóink egészen jól vizsgáztak földrajzból, hiszen a 13 egymillió fő feletti nagyváros közül Ufa kivételével az összes említésre került legalább egyszer. Ez alatt viszont nagyon változatos méretű településeket jelöltek meg, vélhetően attól is függően, merre fordultak meg életük során.
Érdekes, hogy Moszkva túlsúlya még Moszkva nélkül is mennyire érződik. A körülötte található településeket, elsősorban az Arany Gyűrű városait 19-en említtették.
Az első három helyen Jekatyerinburg (34), Vlagyivosztok (24) és Kazany (16) végzett. Ezáltal eldőlni látszik, hogy melyik Oroszország harmadik számú fővárosa, azonban az eredményt több tényező is torzíthatja. Egyrészt Központunk a jekatyerinburgi Uráli Föderatív Egyetemmel áll a legszorosabb szakmai kapcsolatban, így programjaink és kurzusaink látogatói sokszor hallhatnak tőlünk erről a városról. Másrészt Szentpétervár (Szankt-Petyerburg) és Jekatyerinburg nevének hasonló végződése az egyik legkönnyebb asszociációvá teszi. Ugyanakkor nem vitatjuk el azt sem, hogy Jekatyerinburg az elmúlt években számos nemzetközi programmal (pl. foci VB-helyszín is volt) vétette észre magát, ezáltal széles körben ismertté válhatott.
Vlagyivosztok második helyezése valószínűleg inkább sok Oroszország iránt érdeklődő egyik nagy vágyát fejezi ki, hogy a Transzszibériai-vasútvonalon végigutazhasson. Kazany harmadik helye pedig már ténylegesen valós élményeket tükrözhet. Tatárföld fővárosa, amellett hogy jelentős építészeti és kulturális emlékekkel rendelkezik, az utóbbi években többször adott otthont nemzetközi rendezvényeknek (vizes VB, foci VB), ami miatt érdemes volt odalátogatni vagy legalábbis hallottunk róla.
A 10 vagy több említést kapott városok további sorrendje: Novgorod (14), Szocsi (12), Novoszibirszk (10), Volgográd (10), és csak egy szavazattal maradt el ezektől a másik sokak által vágyott turisztikai célpont, a Bajkál-tó fővárosa, Irkutszk.
A legmeghatározóbb orosz
Következő kérdésünk arra vonatkozott, melyik három személyt véljük az orosz történelem legmeghatározóbb alakjának. Itt szerettük volna elkerülni, hogy bárkit is pozitív vagy negatív színben tüntessünk fel, úgyhogy a válaszadóra bíztuk annak mérlegelését, hogy a történelmi tetteket értékelje, és saját ítélete alapján döntsön, ki alakította legerőteljesebben Oroszország és a világ történetét. A válaszok variabilitása itt már jóval kisebb volt, összesen 26 különböző név került említésre, emellett kétszer az egész Romanov-dinasztia is előfordult.
A versenyt tetemes fölénnyel, 47 említéssel Nagy Péter cár nyerte. Vagyis válaszadóink csaknem 2/3-a felrakta az „Európára ablakot nyitó” cárt háromfős listájára. Tehát azt a személyt preferáljuk leginkább, aki reformjaival elindította Oroszország csatlakozását az európai kultúrkörhöz és megágyazott a klasszikus orosz kultúrának. Nagy Péter nevének ismertségét valószínűleg nagyban segíti a jól csengő „Ablakot nyitott Európára” szlogen, ami könnyedén belevésődik a tanulók emlékezetébe a középiskolai történelemtanítás során. Szintén Nagy Péter ismertségét segíti Szentpétervár neve, ami ugyan Szent Péter előtt tiszteleg, nem I. (Nagy) Péter előtt, ettől függetlenül a cár ismertségének malmára hajtja a vizet.
A második és harmadik helyen csaknem azonos szavazatszámmal Lenin (38) és Sztálin (37) végzett, vagyis válaszadóinknak nagyjából a fele felrakta valamelyiküket a háromfős listára. Ennek az eredménynek az érdekessége, hogy ha ezt a közvélemény-kutatást Oroszországban végeztük volna el, a két alak között nagyobb differencia lett volna, és valószínűleg Sztálin nyert volna Leninnel szemben. Magyarországról nézve azonban úgy látszik, mindketten egyenrangú szerepet játszottak a szovjet rendszer létrehozásában, amely a 20. század történetét nagymértékben meghatározta.
A „középmezőnyt” képviseli Nagy Katalin, Alekszandr Puskin és Vlagyimir Putyin, akik holtversenyben a harmadik helyen végeztek 12 említéssel, őket követi Mihail Gorbacsov 11-gyel, Rettegett Iván 10-zel, valamint Lev Tolsztoj 9-cel. Vagyis két neves uralkodó és az orosz kultúrát leginkább meghatározó két alak mellé mellé bekerült két jelenleg is élő politikai szereplő. Jellemző, hogy a kultúra alakjai mindketten szépirodalmárok, amivel ismét csak bizonyítást nyert, hogy az orosz kultúra elsősorban irodalomközpontú, és ennek a lenyomata még akkor és ott is látszódik, ahol a klasszikusok olvasása gyakorlatilag kiment a divatból.
A legmeghatározóbb esemény
Végezetül arra kérdeztünk rá, melyik eseményt tartják válaszadóink a legmeghatározóbbnak az orosz történelemben. Ez a kérdés egyszerre tűnt egyszerűnek válaszadói részről, mert elég egyértelmű eredmény született, és bonyolultnak feldolgozás szempontjából, hiszen egyesek periódusokat, mások konkrét eseményeket adtak meg, a konkrét események pedig olykor beletartoznak egy más válaszadó által említett periódusba. Ezért a vizualizációtól eltekintünk, és csak szövegesen értékeljük az eredményeket.
Érdekes módon a meghatározó személyiségeknél kapott eredmény gyakorlatilag a visszájára fordul. Ha az I. világháborút mint közvetlen előzményt (2 említés) és a cári család meggyilkolását mint közvetlen következményt (3 említés) is ide vesszük, az 1917-es forradalmi események számítanak a legmeghatározóbbnak (összesen 40 említés – válaszadóink több mint fele). Itt próbáltuk meghatározni, hogy esetlegesen a forradalom melyik szakaszával értenek egyet, mert egyesek a cári hatalom megdöntését, mások egyértelműen az októberi forradalmat jelölték meg, de a válaszok többsége ilyen különbségtételt nem tett lehetővé. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az 1917-es eseményekről van fogalmunk, de differenciáltabb ismereteink már kevésbé. Valószínűleg hatással volt a válaszadásra az a tény, hogy 2017-ben az oroszországi forradalmak 100 éves évfordulója kapcsán számos rendezvényre és publikációra került sor hazánkban, különböző nézőpontokból, jelentős vitákat generálva. A viták pedig mindig jót tesznek az ismertségnek. A második helyre Nagy Péter uralkodása (5 említés) és reformjainak egyik legeklatánsabb manifesztációja, Szentpétervár megalapítása (6 említés) került (a két választ összesítve 11 említés).
Ha oroszoknak tettük volna fel a kérdést, akkor a mai emlékezetpolitikai tendenciák következtében valószínűleg gondolkodás nélkül a II. világháborús győzelem került volna első helyre. Nálunk ez (a II. világháború egészét és a sztálingrádi csatát említő válaszokkal együtt) csak a harmadik helyre volt elég 5 említéssel. Ez viszont a magyar emlékezetpolitikai tendenciákat tükrözi, miszerint a náci megszállást csupán szovjet megszállásra cseréltük, amin nincs mit ünnepelni.
Érdemes még megemlíteni azokat az eseményeket, amelyek egynél több szavazatot kaptak. A negyedik helyen a Szovjetunió létrejötte/létezése végzett (4 említés), az ötödik helyen a kereszténység 988-as felvétele lett (3 említés), a hatodikon pedig az első űrrepülés (2 említés).