#Kult-túra - Honnan erednek a matrjoska babák?

Dánó Nikolett | 2020.09.28.
#Kult-túra - Honnan erednek a matrjoska babák?

A 2020 őszi Kult-túra továbbra is a virtuális térben folytatódik, valós élményekkel. Hallgatóink kulturális élménybeszámolóit Dánó Nikolett írásával folytatjuk.

Honnan erednek a híres matrjoska babák?

A matrjoska babákat nem kell senkinek bemutatni, a világon szinte mindenki ismeri őket. Ezekből a babákból kultusz lett, rengeteg variáció létezik már belőlük. Ha Oroszországról van szó, ez az egyik első dolog, amire asszociálnak az emberek (valószínűleg a vodka után). De ismerjük-e a babák eredetét, és a mögöttük álló szimbolikát is? Ezt szeretném most bemutatni.

A kezdetek, eredetük

A matrjoska jellegzetes orosz festett fajáték, amely egymásba rakott, egyre kisebb, kettészedhető babákból áll. Az orosz fészkelő babák első készletét egy Vaszilij Zvjozdocskin nevű asztalos készítette, és egy művész, Szergej Maljutyin festette ki. 1890-ben készültek el. Zvjozdocskin fából akart babát készíteni, benne rejtett játékokkal. Megtervezett egy fából készült fejkendős parasztlányt, hagyományos orosz viseletbe öltözve. A matrjoska nevet adta neki, ami annyit tesz, hogy „kis matróna”. A Matrjoska a latin „mater” (anya), illetve a „matrona” (családanya) szóból alakult ki. De kakasos lány néven is emlegetik, mivel eleinte a legelterjedtebb változatban a fa baba fekete kakast tartott a karjában. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint ilyen egymásban elhelyezkedő babákat először Japánban készítettek a szerencse hét istennőjét jelképezve vele. Zvjozdocskin visszaemlékezéseiben arról mesél, hogy nem emlékszik rá, hogy látott volna valaha ilyen japán babákat, azt viszont megemlíti, hogy az oroszok készítettek fából egymásba rejthető húsvéti tojásokat. Lehet, hogy ez inspirálta.

Az első matrjoska baba belsejében további hét fajáték volt, mindegyiknek megvolt a maga jellemző vonása és öltözéke. A két legnagyobb baba fiatal nő volt, a harmadik egy újabb nő volt kaszával a kezében, a negyedik egy kezében tálat tartó nő volt (amiben az emberek feltételezése szerint zabkása volt), az ötödik egy fiú volt, egy hosszú tárgyat tartott a kezében, (ami vagy seprű vagy villa lehetett egyes feltételezések szerint), a hatodik egy testvérét kezében tartó női baba volt (testvérének neme nem volt megállapítható), a hetedik egy fiatal lány volt, és végül a nyolcadik egy csecsemő, aki egy foltmunkával elkészített paplanba volt bebugyolálva.

1900-ban ezt a szettet Párizsban bemutatták az Exposition Universelle-en, ahol bronz minősítést kapott. Röviddel ezután a babák népszerűségre tettek szert, és Oroszország számos pontján kezdték gyártani őket. Nem sokkal később a matrjoska babák nemcsak országszerte váltak ismertté, hanem exportálni is kezdték őket, ami megnyitotta a kapukat az emblémává válás előtt.

Főleg pipaccsal, tulipánnal, rózsával és harangvirággal díszítik a matrjoskákat. Az eredeti babák jellemzően fekete szeműek, pirospozsgásak, mosolygós arcúak voltak. Elkészítésükhöz tavasszal vágják ki a ciprus-, nyír-, nyár- vagy ébenfát, melyet két évig tartanak szabad levegőn, miután megszabadították a kérgétől. A formára faragást általában a legkiseb babával kezdik.

A nyugati világban babuska babáknak is nevezik őket, az eredeti matrjoska helyett. Bár a babuska kifejezés is Oroszországhoz kapcsolódik, a mögötte álló név teljesen más jelentéssel bír. A babuska jelentése nagymama vagy nénike. Mivel a babák a termékenységet szimbolizálják, a nagymama vagy nénike elnevezés nem a legtalálóbb. Egyes vélemények szerint a babákat fejkendőjük miatt kezdték így nevezni a nyugati világban, tévesen.

A mai modern társadalomban a babák már inkább csak díszek, semmint játékok vagy termékenység szimbólumok, amelyek külseje igazodik a trendekhez. A szuvenír piacon találkozhatunk olyan matrjoskákkal, amelyek politikusokat, vallási istenségeket, egy királyi családot vagy hírességek egy csoportját idézik meg.

A babák mint szimbólumok

A korai babák létrehozásakor a legnagyobbakat mindig nőként ábrázolták. Ennek oka, hogy a matrjoska babák a női termékenységének és az anyaságnak (és a sok gyermekes anyának) a fő szimbólumai voltak. A nagy hasú babák utaltak az anyák alakjára terhességkor, és jelentőségükre, amit a családban betöltöttek a gyermek kihordása és megszülése által. Az anya figurája nagyon fontos a hagyományos orosz családban. Ő az élet hordozója és a szaporodás képességének őrzője. Hagyományosan a vidéki Oroszországban jellemző volt a nagycsalád. Általában több mint három gyermeket vállaltak a szülők, valamint a tágabb család tagjai is egy fedél alatt éltek velük. Az volt a meggyőződés, hogy a család minden tagjának megvan a maga egyedi szerepe a háztartásban, az anya pedig az otthon alappillérének számított.

Felhasznált irodalom

Mary Stillwell: The meaning and symblism of the matryoshka nesting dolls. 2019.05.08. Elérhető: https://nestingdolls.co/blogs/posts/meaning-symbolism-nesting-dolls

Szláv Virtus: A matrjoska babákról.2010.02.04.Elérhető: https://szlawirtus.blog.hu/2010/02/04/m_71