Kelendőek voltak az orosz filmművészet nyári csemegéi
A jó visszhang eredményeként idén másodszor hirdettük meg Az orosz kultúra nyári csemegéi című programsorozatot. Ha a tavalyi visszajelzések jónak mondhatók, akkor az ideiek egyenesen kitűnőek.
A hétfő esti programok látogatottsága fölülmúlta a várakozásokat. Akár esett és fújt a szél, akár tűzött a nap, akár felirattal vetítettük a filmet, akár anélkül, az érdeklődők csak jöttek, jöttek. 2018 júliusi programjaink az orosz filmművészet szerelmeseinek kedveztek: a hónap öt egymást követő hétfő estéjén az oroszországi mozi legújabb trendjeivel és alkotásaival lehetett megismerkedni.
Az első, július 2-i alkalmon Gyimesi Zsuzsanna tartott előadást az utóbbi évad filmterméséről és főbb vonulatairól. Az alapot a Szentpétervári Állami Egyetem oktatójának, Oxana Yakimenkonak a mesterkurzusa szolgáltatta, amit tavasszal tartott a Ruszisztikai Központban a kortárs orosz film jellegzetes áramlatairól, törekvéseiről, érdekességeiről. A nagy költségvetésű filmek, mint például a Mathilda, az Elsők ideje, a Szaljut-7 vagy A konyha- az utolsó ütközet csak szóban kerültek elő, a vetítésre kiválasztott alkotások különböző rétegfilmeket képviseltek.
Július 9-én a Szívritmuszavarok című, többszörösen díjnyertes filmet tekintettük meg. Borisz Hlebnyikov művének kérdései fájdalmasan ismerősek voltak: hogyan lehet embernek, emberségesnek maradni egy embertelen, elidegenedett környezetben? Lehetséges-e élni, dolgozni, szeretni, amikor az embert több veszteség éri, mint öröm? Ez a film az évtizedek óta népszerű orvos-tematikát helyezi orosz kisvárosi miliőbe. Szerencsésen ötvözi különböző műfaji filmek elemeit, de leginkább talán „közérzet-filmnek” tekinthető. Nagyjából kiegyensúlyozott arányban van benne jelen a 30-as éveik elején járó generáció számos életkérdése: szakmai kihívás, párválasztás és -megtartás, beosztott-főnök konfliktus, értékrendek ütköztetése, az orosz hétköznapok fűszereivel ízesítve. Könnyed, de nem felületes alkotás. Érdemes megnézni.
Második mozi-estünkön Andrej Zvjagincev Szeretet nélkül című alkotását vetítettük. Míg a Szívritmuszavarok elsősorban Oroszországban aratott sikert, addig Zvjagincev filmje nemzetközi porondon is komoly eredményeket ért el. A mű hírnevét tükrözte programunk nézőszáma: a Szeretet nélkül vonzotta a legtöbb érdeklődőt. Nemcsak sikerüket, hanem tematikájukat tekintve is párba lehet állítani a két filmet, de míg az elidegenedés kérdésének kapcsán Hlebnyikov filmjében a tragédiák mellett megjelenik az öröm és remény is, addig Zvjagincev filmje olyan mértékű lelki sivárságot és reményvesztettséget tükröz, hogy a vetítés végén senki sem tudott megszólalni a döbbenettől.
Július 23-án a 2018-as Dovlatov című, Szergej Dovlatov író néhány napját megjelenítő filmet lehetett megnézni központunkban. Ifjabb Alekszej German legújabb művének vetítése hiánypótló volt, hiszen a magyar mozikban még nem mutatták be. A vetítést követő beszélgetés során az a vélemény bontakozott ki, hogy a lassú tempójú, melankolikus hangulatú filmet inkább korképnek lehet tekinteni, semmint biográfiának, és nem tükrözi azt a humoros-ironikus hangvételt, amiben maga Dovlatov tárgyalta a pangás korszakának fajsúlyos kérdéseit.
A záró filmet Alekszandr Hant rendezőnek köszönhetjük. Az epikus Hogyan vitte el Vityka Csesznok Ljoha Stirt az elfekvőbe című alkotást magyar fesztiválokon Nem Ravasz, nincs Agy – csak Oroszország címmel vetítették. Lehet, hogy Guy Ritchie-nek nem lenne ellenére az allúzió, hiszen van itt verekedés, pisztoly, autózás, butaság és vakszerencse… Meg egy kicsit több is. Sajátos road movie-val van dolgunk, amit apák és fiúk, kitaszítottak és megnyomorítottak toposzai színesítenek, és persze alkohol, ezüst fogak, tengerparti poszter, műszálas pléd és társaik - némi Kusturica-reminiszcenciával.
A rendezvénysorozat igen sikeresnek bizonyult: a nyári időpontok ellenére minden vetítésen sokan voltak, s nézőink még a napsütéses időben sem tántorodtak el a könnyednek egyáltalán nem nevezhető orosz filmújdonságok megtekintésétől és kitárgyalásától. A zárszó kérést formáját öltötte: kínáljuk meg a nagyérdeműt jövőre is az orosz kultúra nyári csemegéivel.