Joszif Brodszkij 80

80 éve, 1940. május 24-én született Joszif Brodszkij Nobel-díjas orosz író, költő. 50 éve írta különös aktualitással felruházódott karantén-versét, a "Ne hagyd el a szobát".

Joszif Brodszkij: Ne hagyd el a szobát

Ne hagyd el a szobát, ez maga volna a baklövés.
Ha szívhatsz jó bolgár cigit, ugyan minek a napsütés?
Odakinn minden hiábavaló – az öröm kiáltása főként,
A WC-re és vissza masírozz, öregfiú, hősként.

Ó, ne hagyd el a szobát, taxit se hívj, barátom,
Maradj szépen az egy méternyi sávon.
S ha benned ragad a dédelgetett, drága szó,
Ha szólongatod, ne legyen erőszakos, lecsupaszító.

Ne hagyd el a szobát, tettesd, hogy nátha gyötör,
Négy fal, s a szék legyen világodban maga a gyönyör.
Mért hagynád el a helyet, ahová késő éjjel
úgyis csak visszatérnél – tested és lelked sok sebével?

Ó, ne hagyd el a szobát. Táncolj bódultan bossa novát,
mezítlábra húzott cipőben, csupasz testedre
vetett kabátban. Az előszoba sí-viasztól és káposztától gőzölög.
Sokat firkáltál ; a kevesebb legyen most a több.

Ne hagyd el a szobát. Csak a szobádnak engedd,
hogy rólad képzelegjen. S különben is, incognito
ergo sum, ahogy a latinból facsartad.
Ne hagyd el a szobát! Frankhonba nem mégy, ott sem maradhatsz.

Ne légy bolond! A többieket ne utánozd! Őrizzen otthonod.
Ne hagyd el a szobát! Pár bútorod legyen diktátorod,
tapétád részeként. Reteszeld be az ajtót, mindentől védd magad,
az asztal vágjon el időtől, tértől, kéjtől, vírustól, fajtól, ha kél, s ha lebukik a nap.

Petrőczi Éva fordítása