Ha hétfő, akkor - Arzamas

Már a névadással érzékeltetik a küldetésnyilatkozatukat. Arzamasz nemcsak egy Nyizsnyij Novgorod (orosz léptékkel mérve) közelében lévő város, hanem egy rövid életű (1815–1818) zártkörű irodalmi önképzőkör neve is volt, amelyben az új „karamzini” irodalmi nyelv képviselőit találjuk, többek között Puskint, Zsukovszkijt és Batyuskovot. A vita, amely számunkra sem lehet ismeretlen (l. neológusok vs. ortológusok), arról szólt, hogyan és milyen mértékben kell megújítani az irodalom eszköztárát (azaz a nyelvet), hogy az megfeleljen az akkoriban létrejövő nemzeti irodalom kívánalmainak, kifejezhesse a kor emberének igényeit. A 21. század elején a kérdés némileg új köntösben és más hangsúlyokkal, de ugyanolyan fajsúllyal előkerül: hogyan és milyen mértékben kell megújítani a tudomány eszköztárát (azaz a közvetítő csatornát és a nyelvezetet), hogy az megfeleljen az információs társadalom kívánalmainak, kifejezhesse a kor emberének igényeit? Mondanunk sem kell tehát, hogy az Arzamas ebben a „karamzinisták” avagy „neológusok” pártján van, tehát szerintük ki kell bújni a tudósoknak az elefántcsonttoronyból, és a „nép közé járva”, közérthető módon kell megismertetni az internet emberével az orosz és egyetemes kultúrtörténet értékeit, és hangsúlyozni fontosságát.

A projekt 2015. augusztus 29-én reggel startolt 4 online kurzussal: Az angol reneszánsz színház Marina Davidova színháztörténésztől, Történelemhamisítások és történelmi igazságok Szergej Ivanov középkorásztól és bizantinológustól, Igazságok és kitalációk a cigányokról az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársától, Kirill Kozsanovtól és Nagy Katalin görög projektje Andrej Zorin irodalomtörténésztől.

Még ebben az évben elindították a „Folyóirat” rovatot, amelyben az audio- és videokurzusokon felül jegyzeteket, ajánlókat, recenziókat, listákat, használati útmutatókat, forrásgyűjteményeket, szakcikkeket tesznek közzé. Emellé pedig speciális kurzusok is megjelentek, amikor egy témát még részletesebben szerettek volna körüljárni.

2016-ban tanfolyamokkal (avagy a szovjet terminológiából ránk maradt néven likbezekkel) bővült a kínálat. Ez az ismeretterjesztés mellett már az oktatásra helyezi a hangsúlyt. Egy összefoglaló animációs videó után hallgathatunk előadásokat az adott témában, majd egy könnyed teszttel ellenőrizhetjük tudásunkat. Ugyancsak ebben az évben kezdtek szervezni offline eseményeket is (előadások, estek, koncertek) a „legváratlanabb helyszíneken” (pl. parkokban, régi pályaudvarokon, mozikban és könyvtárakban), a „legkülönbözőbb városokban” (Juzsno-Szahalinszktól Kalinyingrádig) és a „legszokatlanabb témákban” (hanti-manszijszki sámánok, éneklő giljákok stb.)

2017-ben Radio Arzamas néven mobilapplikációt fejlesztettek, ami a szponzorálási lehetőségeket is kibővítette. Ebben elérhető az összes előadás, podcast, valamint az írásos anyagok hangoskönyv-verziói, sőt exkluzív tartalmakat is kaphatunk.

2018-ban az Oxfordi Egyetemen oktató Andrej Zorinnal közös ötlettől vezérelve az államelnöki felügyelet alatt működő Oroszországi Népgazdasági és Közszolgálati Akadémia (RANHiGSz) és a Moszkvai Társadalomtudományi és Közgazdasági Főiskola (Sanyinka) közreműködésével online-egyetemet indítottak. Az egyetem Az orosz kultúra története című „szuperkurzussal” nyitotta meg „kapuit”, ahol mintegy 20 tudós 56 előadása érhető el. Emellett „tudományos labor” is működik, ami a szemináriumi órákhoz hasonlóan a diskurzusnak ad teret.

Összességében az Arzamas Akadémia egy dinamikusan fejlődő projekt, amely az orosz kultúra mellett az egyetemes kultúrának is teret enged változatos formában és felületeken, a különböző korosztályok és internethasználó típusok igényeire szabva. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy az ókori Görögországról vagy az ókori Rómáról szóló videóik sokmilliós nézettség fölött járnak a Youtube-on. Emellett szakmai elismerésekben sincs hiány. Az egész 19. századi orosz irodalom 230 ábrán című anyaguk 2017-ben az „Év könyve” lett az „Elektronikus könyv” kategóriájában, 2018-ban pedig Borisz Kolonyickij történész „Az 1917-es forradalom” című Arzamas-kurzusa a Dmitrij Zimin által alapított tudományos-ismeretterjesztő irodalmat szponzoráló Proszvetyityel-díj díjazottja lett „Bölcsészettudományok” kategóriában.

A legutóbbi kurzus az idén 85 éves Moszkvai Metróhálózatról szól azoknak, akik a karantén alatt esetleg hiányolnák a tömegközlekedés élményét.