Barátnők párhuzamos sorsai az I. világháború idején

A Szovjetunióban 1936-ban bemutatott „Barátnők” című játékfilm formai szempontból érdekes átmenetet képez a némafilm és a hangosfilm között. Olyan hatást kelt, mintha egy képeskönyvet kombináltak volna egy hangoskönyvvel, a digitális technika segítségével: szépen megkomponált állóképeket látunk, amik néhány percre megelevenednek, miközben letisztult mondatokat hallunk, zavaró háttérzajok nélkül. Utána következik egy újabb kompozíció és így tovább.

A cselekmény két nagy fejezetre oszlik. Az 1917-es forradalmak előtti időszakban kislányokként ismerkedünk meg a főszereplő barátnőkkel és megtudjuk, mi mindenből táplálkozott társadalmi érzékenységük, amely arra vezette őket, hogy a polgárháborúban hadinővéreknek álljanak. És természetesen látjuk, milyen különböző felnőttekké válnak és milyen különböző sorsfordulatokban van részük, a hasonló életkörülmények ellenére.     

Lev Arsnstam rendező alkotása a mai nézőnek is tartogat érdekes és élvezetes perceket. Annak ellenére, hogy a film ideológiai töltete – a kor követelményeinek megfelelően – egyértelmű és egysíkú, mégis van számos érdekes, elemzésre érdemes mozzanat a történetvezetésben.

A Ruszisztikai Filmklub 2019-es évada lezárult a december 4-i vetítéssel, de a női sorsok kérdésköre még annyi izgalmas orosz és szovjet filmalkotásban megjelenik, hogy a 2020-s vetítésorozatban folytatódni fog ez a tematikus ív.