Az oroszországi szellemi kultúra napjai Magyarországon - interjú

2021. szeptember 2-4. között az  oroszországi szellemi kultúra napjai zajlanak Magyarországon. A program koncertekből, kiállításokból, szakmai kerekasztalokból és konferenciákból áll.

Az oroszországi delegációt Olga Szergejevna Jarilova, az Oroszországi Föderáció kulturális miniszter-helyettese vezeti.

1.     Tisztelt Olga Szergejevna! Mesélne részletesebben az Oroszországi Szellemi Kultúra Napjainak jelenleg folyó eseménysorozatáról?

Természetesen. Nem először kerülnek megrendezésre Magyarországon az Oroszországi Szellemi Kultúra Napjai, és ma ismét örömmel mutatjuk be hazánk művészetének legjobb remekeit a vendégszerető magyar földön.
2021. szeptember 2 -án a Napok megnyitójára a Moszkvai Szinódusi Kórus hangversenyével került sor a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban. A programon orosz zeneszerzők egyházi műveit mutatták be a 19. századtól kezdődően a kortárs zeneszerzőkig, például az egyik előadott művet Illarion főpap alkotta meg. 2021. szeptember 3 -án a kórus fellépett a Tihanyi Apátságban, Magyarország egyik világhírű kulturális és történelmi szimbólumában, amelyet a 11. században alapítottak.

Az Orosz-Magyar Könyvtári Párbeszéd Találkozóját a magyarországi Országos Idengennyelvű Könyvtárban tartották 2021. szeptember 3-án. Ez rendkívül fontos esemény a kétoldalú együttműködés fejlesztése szempontjából, mivel konkrét és szilárd alapot teremt a jövőbeli projektek végrehajtásához, lehetővé téve az intézmények közötti horizontális kapcsolatok kialakítását. A találkozó során a résztvevők tapasztalatokat cseréltek a könyvemlékek leltárba vételéről, megőrzéséről, digitalizálásáról, megbeszélték a könyvtártudomány továbbfejlesztésének kilátásait és stratégiáit, szerepét a modern társadalom életében. Külön öröm számomra, hogy kiemelt szerepet kapott Dosztojevszkij munkássága, a nagy író születése 200. évfordulójának megünneplése alkalmából. Az orosz és a magyar résztvevők felidézték F.M. Dosztojevszkij hatását a magyar kultúrára, megvitatták irodalmi örökségének aktualitását a mai nehéz időinkben.
Ezenkívül, 2021. szeptember 3-a és 17-e között a magyarországi Országos Idengennyelvű Könyvtár ad otthont a Kizsi - Történelem és modernitás című kiállításnak. A Kizsi-sziget leghíresebb látnivalója, a Kizsi Templomkert építészeti együttese, amely a Szentpétervári Történelmi Városközponttal és a moszkvai Kremllel együtt Oroszország első három helyszínének egyike, mely felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. Meghívok mindenkit, hogy látogassa meg ezt a kiállítást, és biztos vagyok benne, hogy egyáltalán nem hagy közömbösen senkit.

Egy másik kiállítás, amely 2021. szeptember 3-án nyílt meg a budapesti Orosz Kulturális Központban, ismét Dosztojevszkijről szól, Út a hithez: Dosztojevszkij, a hősei és a nagy olvasói címmel. Készítette a V.I. Dahl nevét viselő Állami Orosz Irodalomtörténeti Múzeum, a kiállítás bemutatja a nagy orosz író szellemi törekvéseinek szakaszait – prózában, publicisztikában és levelezésben.
Ugyanezen a napon került sor a Folklór – az ihlet forrása című koncertre az Orosz Kulturális Központ koncerttermében. Egy egyedülálló koncertprogramban az Uzoritsa csoport és a Négyek Kvintettje együttes bemutatta az orosz zenei kultúra sokoldalúságát és azt, hogy a fiatal előadók hogyan hallják a népzenét a mai Oroszországban, ötvözve a hagyományos zenei kultúra elemeit a zene új irányzataival.
Szeptember második felében a budapesti Orosz Kulturális Központban sor kerül a magyarországi ortodoxia történetét bemutató kiállításra. Különös figyelmet szentelnek az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony magyar ortodox székesegyház helyreállításának, amelyet 2017-ben kezdtek el a magyar kormány által elkülönített állami támogatásnak köszönhetően.

2.     Magyarország és Oroszország ezeréves történelemmel és kultúrával rendelkező országok. Ön szerint mi köti össze országainkat és mi lesz a sikeres együttműködés záloga?

A kultúra mindig is fontos szerepet játszott az államközi kapcsolatok megerősítésében. Ma pedig kulcsszerepet betöltve közelebb hozza egymáshoz Oroszországot és Magyarországot, minden területen hozzájárul az együttműködés fejlődéséhez. A két nép kölcsönös, nem csökkenő érdeklődésének köszönhetően a két ország minisztériumai sikeresen tudnak megvalósítani nagy formátumú kulturális rendezvényeket. Kálmán és Csajkovszkij, Liszt és Glinka – ezek a nevek, melyek mindkét országban jól ismertek, hidat tudnak képezni és képesek megolvasztani a jeget az együttműködési területek képviselői között, legyen szó a gazdaság, tudomány, vagy sport területén történő együttműködésről.
Ezen kívül Oroszország és Magyarország két erős, az államalapításig visszanyúló keresztény hagyományokkal rendelkező ország. Óhatatlanul is eszembe jut I. István magyar király, aki – akárcsak a Kijevi Ruszt nem sokkal korábban kereszténységre térítő Vlagyimir nagyfejedelem – elhozta a magyar népnek a keresztény vallást, és aki mind a katolikus, mind az ortodox vallásban nagy tiszteletnek örvend.
Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a két ország közti kulturális együttműködésben komoly lehetőségek rejlenek. A közös keresztény gyökerek és a kölcsönösen hasznos együttműködés gyakorlata megalapozta azon közös projekteket, melyek célja a szellemi és kulturális örökség megőrzése és népszerűsítése, és amelyek még hosszú évekre elegendő lendületet adnak az orosz-magyar együttműködésnek.

3.     Mondja, mi várható a jövőben a magyar-orosz kulturális kapcsolatok terén, mire érdemes odafigyelni és milyen projektek várhatók?

Erről nem beszéltem, mikor felsoroltam az Orosz Kulturális Napok rendezvényeit, mert ez egy külön esemény, de szeptember 3-án délelőtt a kollégáinkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumától megtartottuk a Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság részeként működő kulturális munkacsoport soron következő, immár harmadik ülését. Pont az ilyen üléseknek köszönhetően tudjuk rendszeresen aktualizálni a további együttműködésre vonatkozó terveket, nyomon követni a korábbi megállapodások teljesítését, valamint újabb találkozási pontokat találni. Kollégámmal, Dr. Lőrinczi Zoltán nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral minden évben meghívjuk a legfőbb kulturális intézmények vezetőit – és nem csak azért, hogy megvitassuk a legkülönfélébb területekre (a múzeumoktól az oktatási csereprogramokig, a régészettől a régiók és testvérvárosok közötti együttműködésig) kiterjedő jövőbeli együttműködésünket. Az ülés hihetetlenül eredményesre sikerült, sőt mi több, tanulságos volt, és, ami legalább olyan fontos, nagyon kellemes, barátságos hangulatban telt.
Mit lehet kiemelni a megkötött megállapodásokból és a tervezett projektekből? Először is természetesen az Orosz Zenei Fesztivál továbbfejlesztését. A világjárvány idején eseményeinek nagy része online zajlott, és most készen állunk a hiány pótlására. Hamarosan, októberben Tihany, Budapest és Debrecen olyan eseményeknek adnak otthont, amelyek lehetőséget biztosítanak P.I. Csajkovszkij munkásságának megismerésére, akinek születése 180. évfordulóját ünnepeltük 2020-ban. Viszont Moszkvában, a Zarjagyje Hangversenyteremben terveznek rendezvényeket a nagyszerű magyar zeneszerző, Bartók Béla születésének 140. évfordulója alkalmából.
Új projekteket várunk az orosz és magyar múzeumoktól, amelyek nagyon aktívan vesznek részt a további együttműködési tervek kidolgozásában. Ahogy már említettem, könyvtáraink között a legaktívabb párbeszéd folyik. Készek együttműködni egyes oroszországi régiók, mint például a Kalugai régió vagy a Hanti-Manysi Autonóm Terület - Jugra.
Bátran kijelenthetjük, hogy az orosz-magyar együttműködés a közeljövőben csak fejlődni fog, új oldalakkal, élénk színekkel és felejthetetlen projektekkel kiegészülve.