Az orosz kultúra nyári csemegéi 4. - Hogyan lettem orosz

Gyimesi Zsuzsanna | 2020.07.30.
Az orosz kultúra nyári csemegéi 4. - Hogyan lettem orosz

„Az orosz kultúra nyári csemegéi” című sorozatunk 2020-ban a Hogyan lettem orosz című vígjátékkal zárult.

A nyári csemegék összeválogatásánál alapszempont, hogy különböző műfajok kerüljenek be a kínálatba. A Hogyan lettem orosz egészestés változatára azért esett a választás, mert az alapját képező sorozat korábban nagy sikert aratott a budapesti ruszisztikások köreiben. Még nyelvi kurzus is ráépült az első évad (2015) epizódjaira. A modern filmipar szereti az átjárást sorozatok és filmek között, abból kiindulva, hogy az egyik sikere megalapozhatja a másikét. Gyakoribb jelenség, hogy játékfilmből születik sorozat, mint fordítva, de erre az utóbbira is akad példa. (Eszünkbe juthat például az amerikai Tween Peaks). A Hogyan lettem orosz című sorozat azt mutatja be, hogy egy orosz felmenőkkel rendelkező amerikai fiatalember hogyan találkozik a valóságos orosz élettel, míg a 2019-es film egy kínai fiatalembert hajít bele az orosz mindennapok sűrűjébe, hogy elnyerje a jogot egy orosz leány feleségül vételére.

Az oroszokkal kapcsolatos külföldi sztereotípiák letesztelése a valóságban hálás téma a művészetek, a szórakoztatóipar, sőt a tudományos kutatók számára is. Ugyanakkor könnyű vele mellé fogni, hiszen a sztereotípiák, a közhelyek és az előítéletek között húzódó határmezsgye ingoványos. A Hogyan lettem orosz egész estés változata esetében minden rosszul sült el. Közhelyes, sablonos, banális szituációk sorával találkozunk, amiknek semmi köze nincs ahhoz az izgalmas kérdéshez, hogy vajon milyen gyökerekre vezethető vissza egy-egy sztereotípia. Még azt az esélyt is elszalasztotta az alkotógárda, hogy humorforrásként használja a két különböző kultúra, az orosz és a kínai találkozásából fakadó félreértéseket. Lapos a sztori, nem jók a színészek, talán csak a dinamikus vágás menti meg a filmet a nézhetetlenségtől.

De ez ne vegye el senkinek a kedvét az eredeti sorozat megnézésétől (legalábbis a 7 évadból az elsőtől), mert ott minden kitűnő: a történetvezetés, a helyzetkomikum, a színészek, a zene, a vágás, az operatőr – és még gondolatébresztő fordulatok is vannak benne.