Az elsők a Holdon

Amikor a Ruszisztikai Filmklub 2019 első félévére szóló programját összeállítottuk, még nem tudtuk, hogy májusban az egész filmes világközösség Alekszej Fedorcsenko rendezőt és Anna a háborúban című, 2018-as filmjét fogja ünnepelni. Farkas Ádám doktorandusz valamire ráérzett, amikor a rendező első filmjét, a 2004-ben készült Az elsők a Holdon című alkotást választotta májusra.

A „fiktív dokumentumfilm” műfajába sorolható mű igazi gyöngyszem. Úgy ad pontos „hétköznapi” látleletet a sztálinizmus és az olvadás korszakának Szovjetuniójáról, hogy eljátssza: dokumentumfilmet készít egy eltitkolt 1938-as Holdra szállás körülményeiről. 

Ál-dokumentumfilmnek mégsem nevezhető az alkotás, hiszen valójában nem arról szól, amiről beszél. Éppen ettől olyan érdekes. És éppen ezzel a húzással mond el nagyon sokat a szovjet korszakról, hiszen a XX. század derekán évtizedeken keresztül nem arról szóltak a filmhíradók, amikről beszéltek. A film célkeresztjében tehát nem egy hamis tudománytörténeti epizód áll, nem is annak a leleplezése, hanem a szovjet korszak gondolkodás- és látásmódjai. 

A film leginkább a XX. század elejének klasszikus burleszkjeihez hasonlítható, de megidézi Alekszandr Rodcsenko mozihíradóit, Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel és Nyikita Mihalkov Öt este című alkotásait, és még számtalan film- és képzőművészeti alkotást (például Viktor Vasznyecov népszerű Három bogatir című festményét). Így tehát egy kitűnő stílusbravúrral van dolgunk, ami óriási műveltséganyagra épül. És ha ez nem lenne elég, akkor íme még egy izgalmas réteg: nem csak formai és tartalmi, hanem szemléletmód-beli sokszínűség is jellemzi a filmet. Vannak például olyan jelenetsorok, ahol egyre kevesebb alak van jelen a felvételen – ez felidézi a kiretusálás módszerét, azaz a nemkívánatossá vált személyek kiszerkesztését a fényképekről a szovjet érában.

Végső soron Az elsők a Holdon emléket állít a szovjet korszaknak, humorral és megértéssel, de mégis kíméletlenül őszintén.

Ennek a megérzéséről és a megértéséről tanúskodott a filmet követő beszélgetés. Remek szórakozást és napokra elegendő gondolkodni valót kaptunk a „Május a kabinet hónapja” című akció ötödik programjaként megrendezett filmvetítésen.