210 éve nyitotta meg kapuit a Carszkoje Szeló-i Líceum

1810. augusztus 12-én (25-én) I. Sándor rendeletet adott ki egy új líceum létesítéséről, amely a nemesifjakat volt hivatott képezni a Rangtáblázat szerinti magas állami hivatalokba. Az ötletgazda a nagy reformátor, Mihail Mihajlovics Szperanszkij (1772–1839) volt, akinek I. Sándor konzervatív fordulata rövidesen a bukását okozta, a líceum viszont létrejött, és a bolsevik hatalomátvételig folyamatosan működött. Igaz, a székhelye és a neve 1843-tól megváltozott, ekkortól Péterváron pallérozódhattak a nemesség ifjú reménységei az immár alapítójáról Sándor Líceumnak átkeresztelt intézményben.

A Líceum 1811. október 19-én nyitotta meg kapuit első diákjai előtt, s később ezt minden évben a „Líceum Napján” tartott díszebéddel ünnepelték meg. A Carszkoje Szeló-i Katalin-palota egyik szárnyát a neves építész, Valerij Sztaszov alakította át úgy, hogy megfeleljen egy bentlakásos oktatási intézmény kívánalmainak. A diákok viszonylag puritán körülmények között élhettek itt, az egyszemélyes szobákhoz mindössze egy vaságy, egy komód, egy szekreter, egy tükör, egy szék és egy mosdóasztal járt, nagy előnye volt viszont a líceumnak, hogy alapszabálya szerint a testi fenyítés tiltott volt.

Az oktatási intézménybe 10–14 éves gyermekek jelentkezését várták, s eredetileg 6 évig tanultak itt (két hároméves periódusra osztva, ezért csak 3 évente tartottak új felvételit), amit később 4 és fél évre módosítottak. A végzősök vagy a Rangtáblázat 9–14. osztályában kaphattak állást, vagy tovább tanulhattak katonai pályán.

A líceum leginkább arról híres, hogy legelső évfolyamának legkitűnőbb diákja Alekszandr Puskin volt, de osztálytársai között voltak a 19. század más meghatározó figurái is, többek között Alekszandr Mihajlovics Gorcsakov (1798–1883) későbbi külügyminisztert, valamint Anton Antonovics Delvig (1798–1831) és Wilhelm Karlovics Küchelbecker (1797–1846) költők. A későbbiekben itt végzett a 19. század második felének kiemelkedő szatirikusa, Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin (1826–1889) is.

Puskin emlékét azzal is ápolják, hogy Carszkoje Szelo (ami a forradalom után egy ideig Gyetszkoje Szelo volt), 1937-ben a Puskin nevet kapta, s 1974-ben a líceum épülete csatlakozott a Puskin Múzeum épületkomplexumaihoz.