2019. május 20-án és 21-én került megrendezésre a Ruszisztikai Központ 12. nemzetközi ruszisztikai konferenciája „Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában: a történeti forrás és interpretációja” címmel.

A konferencia egy hároméves magyar-orosz kutatási projekt összegző rendezvénye volt, mely projekt keretei között az ELTE Ruszisztikai Központ és az Orosz Tudományos Akadémia Világtörténeti Intézetének kutatói vizsgálták a magyar és orosz történelmet egy olyan paradigmán belül, amely lehetővé teszi a különböző kultúrák és tudományterületek közötti dialógust. A konferencián egy másik magyar-orosz kutatócsoport tagjai is részt vettek (az ELTE és az Uráli Föderatív Egyetem képviselői), akik a „homo sovieticus” magyarországi és oroszországi megítélését vizsgálják. Végül, de nem utolsósorban, az előadók között voltak a magyar, oroszországi és amerikai ruszisztikai neves alakjai, konferenciáink visszatérő vendégei. Összesen 28 kolléga érkezett a világ 3 országának 7 városából, 11 különböző intézményből.

A konferencia egészét családias atmoszféra, derűs hangulat és inspiráló szellemi légkör jellemezte. Szinte mindenki ismert mindenkit, és mivel nem voltak párhuzamos szekciók, mindenkinek lehetősége volt kutatótársai eredményeit meghallgatni. Ez végső soron rendkívül produktívnak bizonyult, ugyanis nem csak az egyes témák szakértői tudták egymást kérdésekkel és replikákkal segíteni, hanem lehetőség volt „külső szemlélők” friss szempontjait is felvonultatni.

A konferencia munkája hét tematikus szekcióban zajlott. Az emlékezetpolitáktól kezdve a történelmi ábrázolásokon át a középkori írásbeliség problémájáig térben, időben és a megközelítésmódok szerint is igen sokszínű volt a tudományos felhozatal. A konferencia magyar hallgatójaként igazán élvezetes volt hallgatni azokat a külföldi kutatókat, akik az orosz történelem szakértőiként olyan témákat választottak, amelyek a magyar történelem apró szegmenseit is megvilágították. Dmitrij Regyin professzor például II. Rákóczi Ferenc és I. Péter meg nem valósult szövetségének geopolitikai vonatkozásairól beszélt, Brigit Farley arról tartott előadást, hogy szűkebb amerikai pátriárkájában a helyi újságok milyen elképzeléseket vonultattak fel az 1917-es és 1919-es oroszországi és magyar forradalmakról, Julija Ruszina pedig az Uráli Állami Egyetem magyar tanulóinak életét mutatta be levéltári anyagok és múzeumi tárgyak alapján. 

A konferenciát Dr. Sonkoly Gábor professzor, az ELTE BTK dékánja nyitotta meg. A konferencia szervezői, a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ, a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár, illetve a Kelet-, Közép-Európa és Oroszország Története Tanszék az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért, illetve a moszkvai Akvilon Kiadó támogatásával tudták megvalósítani ezt az immár 21 éves hagyománynak örvendő rendezvényt.