2022 – Az etnokulturális sokszínűség éve Oroszországban

Az orosz elnök a 2022-es évet „Oroszország népei kulturális örökségének évévé” nyilvánította

Szabó Viktor | 2022.01.31.
2022 – Az etnokulturális sokszínűség éve Oroszországban

Ahogyan arról a Russkiy Mir Alapítvány portálja is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2022-es évet „Oroszország népei kulturális örökségének évévé” nyilvánította, és felkérte a kormányt, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket az etnokulturális sokszínűség méltó megünneplésére.

Tekintve, hogy az Oroszországi Föderációt több mint 190 különböző nép lakja, ebben az évben számos érdekes és izgalmas program ígérkezik a népi kultúra kedvelői számára. Ebbe a programsorozatba kíván becsatlakozni az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ is. Ebben az évben, amellett, hogy egyes programjainkon kiemelt figyelmet szentelünk a témának, terveink szerint havi rendszerességű cikksorozattal is jelentkezünk, amelyben egy-egy ún. kis lélekszámú őshonos népet mutatunk be.

***

Mivel a „kis lélekszámú őshonos nép” az Oroszországi Föderáció Alkotmányának 69. cikkelye alapján egzakt közjogi fogalom, ahová azok az autochton népek tartoznak, akik őseik hagyományos településterületén élnek, hagyományos életformát, gazdálkodást és mesterségeket folytatnak, a cikksorozat első részeként a fogalom kialakulásának és kodifikálásának történetével foglalkozunk.

A 16. századtól induló expanzió hatására a folyamatosan terebélyesedő Orosz Birodalom egyre több idegen népcsoportot olvasztott magába, akiket különböző terminusokkal illettek (иноземцы, иноверцы, инородцы, туземцы). Először azonban csak 1822-ben merült fel jogi védelmük, amelyről az az év július 22-én kiadott „Rendelet az idegen népek kormányzásáról” határozott.

A szovjethatalom az 1920-as évektől használta az „Észak, Szibéria és a Távol-Kelet kis népei”, „Észak kis idegen népei”, „északi nemzetiségi kisebbségek” és „az északi területek idegen népei és törzsei” terminusokat. Az ÖKVB és az OSZFSZK Népbiztosok Tanácsa 1926. október 25-én dekrétumot adott ki „Ideiglenes Szabályok jóváhagyása az OSZFSZK északi területein élő idegen népek és törzsek ellenőrzéséről” címmel, amelyben 24 etnikai közösséget nevesítettek.

Miután az Oroszországi Föderáció 1993-as Alkotmányába bekerült az „kis lélekszámú őshonos nép” terminus, egészen 2000-ig kellett várni, hogy a kormány meghatározza „Az Oroszországi Föderáció kis lélekszámú őshonos népeinek egységes listáját”, 2006-ban pedig létrehozták „Észak, Szibéria és a Távol-Kelet kis lélekszámú őshonos népeinek listáját az Oroszországi Föderációban”.

A szövetségi törvényhozás az érintett szubjektumok törvénykezésével összhangban három fontos jogintézményt vezetett be eme kis népek számára: az egyes népek közösségi szervezeteit, a hagyományos természetgazdálkodásra kijelölt területek védelmét, valamint a kis népek testületi képviseletét az egyes szubjektumokban. Emellett 2007-ben egy szövetségi célprogramot is elfogadtak a kis lélekszámú őshonos népek gazdasági és társadalmi fejlesztéséről 2015-ig.

Ezeket a népeket többek között saját területükön lévő nyersanyagforrásokra való előjog, amennyiben nem kereskedelmi céllal nyerik ki, alacsonyabb nyugdíjkorhatár, földbirtok utáni adózástól való mentesség illeti meg.

A kis lélekszámú őshonos népek listájára pedig akkor lehet felkerülni, ha megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

  • rendelkeznek etnikai önmeghatározással (önmagukat önálló etnikai közösségként értelmezik)
  • őrzik eredeti területüket vagy élőhelyüket;
  • fenntartják sajátos gazdasági tevékenységüket a népi kézművesség ápolásával;
  • őrzik saját kultúrájukat;
  • őrzik a közös anyanyelvet;
  • kevesebb mint 50 ezren élnek Oroszország területén.

Az elmélet és a gyakorlat azonban sajnos sok esetben nem fedi egymást, pl. hiába rendelkeztek a hagyományos természetgazdálkodási területek létrehozásáról még a 2000-es évek elején, máig nem jött létre egy sem. Ugyanakkor a kis lélekszámú népeket megillető előjogok elindítottak egyfajta „etnobizniszt” is, s olyan állampolgárok is az adott etnikumhoz tartozónak vallják magukat, akik nem felelnek meg minden kritériumnak. A kis lélekszámú őshonos népekkel kapcsolatos intézkedések visszásságairól érdemes elolvasni Földesi Gábor ruszisztika MA szakos hallgató nemrég megjelent írását az oroszvilag.hu oldalon.

Jelenleg a kis lélekszámú őshonos népek listáján 40 északi, szibériai vagy távol-keleti nép szerepel, valamint 7 további etnikum Oroszország más régióiból.

A következő hónapokban közülük mutatunk be néhányat.