120 éves a Nobel-díj – a XII. Ruszisztikai Napok nyitórendezvénye

2021. május 4–6. között lezajlottak a XII. Ruszisztikai Napok. A programösszeállítást különböző jeles jubileumok motiválták.

Május 4-én a nyitórendezvény a Nobel-díj átadásának 120 éves jubileuma előtt tisztelgett. Gyimesi Zsuzsanna Alfred Nobel pályáját és a díj keletkezéstörténetét mutatta be. Magyarországon kevéssé ismert tény, hogy Alfred Nobel több mint 20 évig élt Oroszországban, jellemzően Szentpéterváron, és kitűnően beszélt oroszul.

Mivel a bölcsészkaron gyakrabban kerülnek szóba az irodalmi és béke Nobel-díjasok, mint a természettudományok képviselői, a változatosság kedvéért és az interdiszciplinaritás jegyében idén a fizika és az orvostudomány kiemelkedő orosz kutatói kaptak hangsúlyt a központ rendezvényén. Szaniszló Orsolya Ivan Pavlov és Ilja Mecsnyikov Nobel-díjas fiziológusok eredményeiről beszélt. Pavlov neve sokaknak ismerős a pavlovi reflex okán. Mecsnyikov tevékenysége a pandémia miatt lett felkapott az utóbbi másfél évben, ugyanis őt annak a sejtszintű folyamatnak a felismeréséért díjazták 1908-ban, amely során kialakul az emberi szervezetben az immunitás. Ez a mechanizmus fontos építőköve az oltásfejlesztéseknek.

Fizikai Nobel-díjat hét alkalommal kaptak orosz és szovjet kutatók. Ezekről az eredményekről a program meghívott előadója, Vida Ádám fizikus beszélt, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy milyen hatással bírtak a kiemelkedő kutatási eredmények a mindennapi életünk fejlődésére. Nem gyakran gondolunk bele abba, hogy ami ma evidenciának tűnik, azt valamikor valaki felfedezte. Például az életünket egyre inkább meghatározó mobilhálózatok fejlesztésének egyik legnagyobb kihívása napjainkban az adatátvitel sebességének növelése. Ennek egyik mérföldkövét Zsoresz Alfjorov orosz fizikus teremtette meg az ún. félvezető heterostruktúrák leírásával, amiért 2000-ben Nobel-díjjal jutalmazták.

A Nobel-díj körüli diskurzust Szabó Viktor zárta, aki Andrej Szaharov orosz fizikus és emberjogi aktivista életútját mutatta be. Szaharov 100 éve született. Nem csak azzal írta be magát a történelembe, hogy fizikus-feltalálóként részt vett az első hidrogénbomba elkészítésében, hanem azzal is, hogy a szovjet „olvadás” és „pangás” korszakában don quijote-i küzdelmet folytatott az emberi méltóságért és szabadságjogokért.