#Ruszisztikai Könyvklub №8 – Szergej Lebegyev: Augusztus gyermekei

Szaniszló Orsolya | 2021.10.11.
#Ruszisztikai Könyvklub №8 – Szergej Lebegyev: Augusztus gyermekei

Az idén 40. életévét betöltött orosz író, Szergej Lebegyev Augusztus gyermeki [Люди августа] című regényét választottuk a Ruszisztikai Könyvklub augusztusi közös könyvének. A nyár a pihenés és a kikapcsolódás időszaka, ami ugyan időt ad az olvasásra, de nem kedvez az összejöveteleknek. Emiatt a beszélgetés végül áttolódott szeptember elejére. Ez egy fontos tanúság számunkra, amit a jövő évi könyvklub ütemezése során majd figyelembe veszünk. A „pótkönyvklub” hanganyaga meghallgatható az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ Spotify-csatornáján itt.

Szergej Lebegyev neve tavaly bukkant fel a magyar könyvpiacon, mikor a Helikon Kiadó Soproni András fordításában először kiadta A debütánst [Дебютант], ami a szerző legfrissebb regénye, majd 2021. évelején az Augusztus gyermekeit.

Lebegyev Moszkvában született. Kamaszként geológus szülei hatására, geológiai expedíciókon vett részt Oroszország északi részén és Kazahsztánban. 2000 és 2014 között újságíróként dolgozott, a Pervoje Szentjabra folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. Írói pályáját költőként kezdte. Versei a Zvezda-ban jelentek meg. Eddig összesen öt regénye látott napvilágot. Közülük az első A felejtés határa [Предел забвения] (2011) volt. Regényeit több nyelvre is lefordították és különféle irodalmi díjakra jelölték (pl.: Nagy Könyv díjra, Nemzeti Bestseller díjra). Alkotásait a műfaji sokszínűség jellemzi. Van köztük dokumentarista próza, költői és filozófiai próza, de még thriller is. Jelenleg Európában ő a legtöbbet fordított kortárs orosz prózaíró, aki a nemzetközi könyvpiacon előbb vált ismerté, mint saját hazájában.

Ennek megfelelően az Augusztus gyermekei is először külföldön, Németországban jelent meg 2015-ben, oroszul pedig csak a következő évben, 2016-ban adták ki. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kiadók nem szívesen vállalnak kockázatott azzal, hogy olyan történelmi témájú művet adjanak közre, ami szembe megy a kor azon divatos szemléletével, mely szerint a múlt borzalmait annak átértékelése után, pozitív fényben kell feltüntetni. Az 1749.hu-n olvasható egyik interjújában Lebegyev erről az alábbiakat mondta:

„Oroszország nem akar hallani a múltban elkövetett bűnökért viselt felelősségről. Ha egyetlen formulába akarnánk sűríteni Oroszország XX. századi történelmét, akkor az így hangozhatna: „bűn bűnhődés nélkül”. Készek vagyunk emlékezni az áldozatokra és megemlékezni róluk, de nem állunk készen arra, hogy a hóhéraik ügyében vizsgálatot végezzünk.”

A regény az 1991 augusztusi puccstól indul, mely változások egész sorának reményét hozta magával.

 „… mindenkit az az érzés töltött el, hogy itt és most új ország születik. Már benne is élünk, még csak egy-két erőfeszítés kell, hogy megszabaduljunk a szomorú és komor örökségtől; ki kell mondani az igazságot a múltról, és többé nem ismételhetjük meg a régi hibákat, és a történelem új útra tér.” 

A történet elbeszélője akkor is az igazságot keresi, mikor személyes indíttatásból igyekszik feltárni egy családi titkot, Mihail nagyapa sorsát, melyről Tánya nagymama soha sem beszélt őszintén és még a halála után előkerülő naplójában is csak homályos utalásokat tett rá. Az elhallgatás súlyos terhe folyamatosan jelen van. Ahhoz, hogy főhősünk megtalálhassa identitását, fel kell tárnia a saját múltjában rejlő ki nem mondott igazságot. A regény ezen részében az életrajzi fikció elemei is tetten érhetőek.

Később már idegenektől kap megbízást, hogy a posztszovjet térségben kutassa fel a világháborúban, lágerekben, hadifogságban eltűnt hozzátartozóikat: tárja fel sorsuk alakulását és találja meg végső nyughelyüket. De a feladat teljesítéséhez arra van szükség, hogy mások őszintén beszéljenek. A vallomásokon, a levéltári akták bizonyítékain keresztül aztán fény derül a múlt bűneire. A „nyomozás” során pedig ismét bebizonyosodik, hogy a történelem ismétli önmagát.

Akinek az Augusztus gyermekei elolvasása során megtetszett Lebegyev írói stílusa, történetszövése és témaválasztása, az ne hagyja ki a szerző másik regényét, A debütánst se (Helikon Kiadó, 2020).