#Ruszisztikai Könyvklub №4 – Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

A Ruszisztikai Könyvklub áprilisban a Nobel-díjas fehérorosz író, Szvetlana Alekszijevics vallomásregényével, a Csernobili imával folytatódott. Ezzel a közös könyvvel az atomkatasztrófa 35. évfordulójáról emlékeztünk meg.

A téma sokoldalúsága széles körből vonzotta az érdeklődőket. A több mint háromórás beszélgetés szerkesztett hanganyaga meghallgatható spotify csatornánkon itt.

Szvetlana Alekszijevics írásai már korábban is olvashatóak voltak magyar nyelven, de igazán ismerté 2015-ben, az irodalmi Nobel-díj elnyerésével vált. A Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban még abban az évben vendégünk volt Iván Ildikó az Elhordott múltjaink című kötet fordítója. 2016-ban pedig a csernobili katasztrófa 30. évfordulójának alkalmából a Csernobili ima fordítójával, Pálfalvi Lajossal beszélgettünk.

Mindkét mű az Utópia hangjai-ciklus részét képezik a Nők a tűzvonalban, az Utolsó tanúk és a Fiúk cinkkoporsóban kötetek mellett. Alekszijevics tanulmányai befejezése után újságíróként kezdett dolgozni. Első könyvét, mely a nők második világháborús tapasztalatairól, szerepéről és szenvedéseiről szól, 1985-ös megjelenését követően betiltották.

Munkáit a többszólamúság és az úgynevezett kollázstechnika jellemzi, mely módszer alkalmazása során hagyja szabadon mesélni interjúalanyait, míg ő maga alázatosan a háttérben marad. „Könyveiben a történelmi események háttérként szolgálnak az emberi lélek bemutatásához” – mondta Sara Danius irodalomkritikus, a Svéd Akadémia titkára. És valóban, az Utópia hangjai-ciklus szemtanúinak, túlélőinek elbeszélései az orosz-szovjet történelem szempontjából hangsúlyos tragédiák eseményeibe – második világháború, az afganisztáni háború, a csernobili atomkatasztrófa és a Szovjetunió felbomlása – ágyazódva jelennek meg. Szvetlana Alekszijevics ezt a következőképpen fogalmazta meg:

„Ha visszanézünk a szovjet és posztszovjet történelemre, egyetlen hatalmas tömegsírt és vérfürdőt látunk magunk előtt, végtelen dialógust elkövetők és áldozatok között (…) Ez a könyveim témája.”

„Az események részleteit, az élet nüanszait kutatom. Engem soha sem maga a jelenség érdekelt: nem maga a háború, nem maga Csernobil, nem maga az öngyilkosság. Engem az érdekel, mi történik az emberrel, mit tesz vele az a kor, amiben él. Az érdekel, hogyan viselkedik és hogyan reagál. Mennyi benne a biológia, mennyi benne az őt körülvevő korszak leképeződése, mennyi benne az emberi.”

Az 1997-ben megjelent Csernobili imát nehéz műfajilag besorolni. Szokták dokumentum-, vallomás- és riportregényként is aposztrofálni. A kötet súlyos, sokszor érzelmileg igen megterhelő mondanivalója a szerző tudatos szerkesztési elvei mentén egy dialógusmentes görög dráma, vagy éppen szláv liturgia szerkezetét idézi fel az olvasóban. A katasztrófa utáni mintegy tíz évben több mint 500 interjút készített Szvetlana Alekszijevics a kolléganőjével, Tatyjana Loginovával közösen. A videóinterjúk megközelítőleg 44 órányi anyagát később a szerző az OSA Archívumnak adományozta. (Ez ma is elérhető, kutatható.)

A kötetbe bekerült rövid monológok egy-egy emberi sorsot tárnak fel, annak minden veszteségével, tragédiájával és az átlagos, normális élet utáni vágyával. 1986. április 26. sorsfordító esemény volt sokak életében, azonnali és hosszú távú következményekkel bíró. Számos feldolgozás született ennek a napnak a történéseiről, mozzanatról mozzanatra elemezve az egymást követő eseményeket. De olyan mű, melyben mindenféle narráció nélkül az ártatlan áldozatok hallathatják a hangjukat, nem. Ez adja Szvetlana Alekszijevics vallomásregényének, és Az utópia hangjai-ciklus valamennyi kötetének a felbecsülhetetlen értékét.  

Alekszijevics műveinek adaptációi közül kettőt szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani:

• The Door Juanita Wilson ír filmrendező, 2008-ban készült első rövidfilmje, mely témájául a Csernobili ima egyik történetét – Monológ az egész életről, az ajtóra írva – választotta. Az alkotás nemzetközi elismerésekben részesült, 2010-ben pedig Oscar-díjra is jelölték.
• az Örkény István Színházban 2018-ban, Bagossy László rendezésében állították színre a Secondhand – szovjetűdök című darabot, mely Szveltana Alekszijevics több művéből – Elhordott múltjaink, Csernobili ima, Fiúk cinkkoporsóban, Nők a tűzvonalban – született meg. Jelenleg ugyan nincs műsoron, de érdemes figyelni a színház programkínálatát, hátha hamarosan újra megtekinthetővé válik.