Női tudóskarrierek Oroszországban

Az első nőt a Tudományos Akadémia élén, és az első nőt egyetemi katedrán matematikából Oroszországnak köszönheti a világ. Minderről két fiatal kutatónő mesélt a Ruszisztikai Központban, az Orosz Tudomány Napja alkalmából rendezett összejövetelen,2020. február 10-én.

 Szaniszló Orsolya történész Jekatyerina Daskova hercegnő életútját ismertette, aki az Orosz Tudományos Akadémia első és máig egyetlen női elnöke volt. Tudományos karrierje egészen egyedülálló volt a XVIII. században. Daskova hercegnőt magával ragadta a felvilágosodás európai sodra. Az akkorra már több évtizedes múltra visszatekintő, ám intézményként nem túl sikeresen működő Orosz Tudományos Akadémiát felvirágoztatta, ösztönösen ráérezve, hogyan kell rendszerbe szervezni és menedzselni a tudományos életet.

Mészáros Zsófia ruszista Szofia Kovalevszkaja matematikus életútját hozta közel a hallgatósághoz. Kovalevszkaja volt az első nő Európában, aki matematikusként egyetemi oktatói állást kapott – igaz, nem Oroszországban, hanem Svédországban. Meglepő és jól eső érzés nekünk belegondolni, hogy Kovalevszkaja lánykori neve Korvin-Krukovszkaja, ami jelzi, hogy családja Corvin Mátyásig vezette vissza a családfáját. Kovalevszkaj sok szempontból férjének, Vlagyimir Kovalevszkij paleontológus-filozófusnak köszönheti tudományos karrierjét, ugyanis a férjhezmenetel tette lehetővé számára, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen. Férje tudományos elkötelezettségből támogatta tehetséges feleségét.

Szaniszló Orsolya és Mészáros Zsófia különleges, dinamikus módszert választott a két tudós személy pályájának ismertetéséhez. Egymást folyamatosan váltogatva beszéltek számos kiemelten fontos kérdéskörről, amelyeket érdemes-érdekes körbejárni egy-egy biográfia feltárásakor. Ennek köszönhetően izgalmas mozaikkép rajzolódott ki a XVIII. és a XIX. század társadalmi, politikai, intellektuális és érzelmi képletéről, azok változásairól.

Az előadás a Ruszisztikai Központ új tudományos-ismeretterjesztő előadássorozatának az első eseménye volt, melynek címe „Párhuzamos életutak”.