80 éve szabadult fel a budapesti gettó

A Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ, valamint a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék közös szervezésében „Holokausztkutatás és emlékezetpolitika” címmel került megrendezésre kerekasztal-beszélgetés a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából. Az esemény Központunk számára különösen jelentős volt, hiszen a beszélgetést Ilja Altman, a moszkvai Holokauszt Emlékközpont vezetőjének előadása indította, beszélgetőtársa Dr. Krausz Tamás, DSc professor emeritus volt. A résztvevők között pozsonyi kollégák is képviseltették magukat, akik a Zoom platformon keresztül csatlakoztak. 

A kerekasztal-beszélgetés középpontjában a Holokausztkutatás historiográfiája állt. Altman professzor megvilágította a kutatás fejlődését és a hiányzó narratívák kérdését: az Ismeretlen Fekete Könyv 1947-es betiltásától a jelenlegi emlékezetpolitikai lépésekig, melyek lényege, hogy a náci népirtás áldozatait nem különböztetik meg nemzetiség szerint, minthogy a Szovjetunió náci megszállása az egész szovjet népet sújtotta. A moszkvai Emlékközpont nagy erőfeszítéseket tesz annak hangsúlyozására, hogy a zsidóság a Szovetunió más nemzetiségeihez képest is összehasonlíthatatlanul nagyobb veszélynek volt kitéve, hiszen módszeres népirtás áldozata volt, jóllehet a világháború a teljes lakosságnak mérhetetlen szenvedést okozott. Beszélt a leningrádi blokád orvosi tapasztalatairól is, melyet a koncentrációs táborok túlélőinél alkalmaztak sikerrel, valamint a budapeesti gettót felszabadító muszlim hátterű, dagesztáni szakaszparancsnokról.  A résztvevők betekintést nyertek abba, miként alakult a Holokauszttal kapcsolatos tudományos diskurzus az évek során, és milyen hatással van ez a jelenlegi emlékezetpolitikára Oroszországban. A diskurzus orosz nyelven zajlott, szinkrontolmácsolással. 

Az esemény végeztével egyértelművé vált, hogy a Holokausztkutatás historiográfiájának megértése elengedhetetlen a múlt feldolgozásához és a jövő emlékezetpolitikájának kialakításához. A rendezvény nemcsak a Holokauszt emlékének ápolására, hanem a tudományos diskurzus erősítésére is szolgált, amit Altman professzor felhívással zárt, melyben a magyar érdeklődőket közös projektre hívta, hogy a náci haláltáborok felszabadítóiról hitelesebb képet alakítson ki a magyarországi történész szakma, hogy ne csak az a kép éljen a magyarokban, hogy a szovjet katonák hány nemi erőszakot követtek el.